Keresed a jót,
megfested a szépet.
Mihelyst megalkottad,
rögtön el is téped.
Unalmas lett a jó,
s színtelen a szép.
Üres lapot kérsz,
mert újrafestenéd.
Színfoltok, árnyékok
töltik meg képedet.
Lelkesen festegetsz,
s csendesen élvezed.
A mű lassan elkészül,
bár kissé absztrakt.
Tetszik amit látsz:
színes és izgalmas.
Hosszasan gyönyörködsz,
de valami hiányzik.
Élénkebb kell, pezsgőbb!
Ezt szeretnéd látni!
Alakokat rajzolsz,
figurákat skiccelsz.
Megtelik a képed
élettel, pezsgéssel.
Emberek nyüzsögnek,
zsibvásár, kavalkád.
Túl zsúfolt így a tér,
s te nyugalomra vágynál.
Alkotnád már újra,
mert csöndedet keresed;
de festéked elfogyott,
s ecseted elveszett… / B.K./
Author: Bali Krisztina
Bali Krisztina vagyok. Tiszaújvárosban élek a családommal. Verseimen keresztül a legfontosabb emberi értékeket próbálom közvetíteni; valamint azt, hogy az élet nehézségeit, fájdalmait hogyan tudjuk egy másfajta szemléletmóddal átalakítani úgy, hogy az saját személyiségünk fejlődését szolgálja.
