Ajándék

Ajándék az égtől

Ez a hófehér lepel

Belepi a lelkem

Álmosan ölel

Beborítja bánatom

A megkövült vágyakat

Aki valaha voltam

A szétrágott múltamat

Alatta dolgozhat

Minden, amit láttam

Helyére kerül

Minden, ami voltam

A kételyek, a félelem

A fájdalom

Ami kell nekem

Az út nehéz volt

Pihenjünk most együtt

Hogy ha eljön az olvadás

Majd kiengedjünk!

Dolnegó Szilvia
Author: Dolnegó Szilvia

Az írás számomra terápiás eszköz, általa kerülök közelebb önmagamhoz. Olyan gondolatokat és érzéseket tudok papírra vetni, amiket szóban sohasem tudnék megfogalmazni és amikről legtöbbször tudomásom sem volt, de a toll és a papír által kigurulnak belőlem. Segít feldolgozni a gyerekkori és családi traumákat, a sématerápiás felismeréseimet, önismeretet gyakorlok általa.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mézcseppek.

Mézcseppek. Ajkad nedves, szélein mèzcseppek. Istenem vezes,hogy el ne tévedjek. Egy egyszerű, boldog kis élet, csend, mire vágyunk, Szerelem fűti a testet, elveszi hallásunk, látásunk.

Teljes bejegyzés »

Gyönyörű Velence

    Gyönyörű Velence     Egy ringó fekete gondolában megállt az idő.   Egy fehér gondola Velencében,  csodás álomkép.   Szép, kedves Velence, a

Teljes bejegyzés »
Prózák
Farkas Etelka

Az élet sava, borsa

Hagyaték utáni lakáskiürítés, nem a kedvencem. Érzelmi és technikai problémáim vannak vele. Kis halogatás után összeszedtem magam, információkat gyűjtöttem, és megegyeztem egy vállalkozóval. Szerencsém van,

Teljes bejegyzés »
Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »