Barkóba | Széphegyi Patrik

Házad előtt elsétálva
random arra gondolok,
szeretnélek újra látni,
csengetek, de elfutok.

Bokor mögött sumákolva,
gyermetegen meglesem,
ahogy ajtódon kinézel
persze feleslegesen.

Kitalálod, ki csengetett?
Szánalmas kis barkóba,
Felnőtt ember létemre itt
kacagok a markomba.

Széphegyi Patrik
Author: Széphegyi Patrik

Egyszerre vagyok Salinger magánya, Kafka bogara és Rómeó halála, óriást ledöntő, kő a parittyába’, a bennem tátongó űr asztronautája, és vagyok még sok minden, de minden hiába. Az átlagos emberi élet sebességével haladó időutazó, kit sisakja alatt csak saját légzésének elviselhetetlen zaja emlékeztet önnön létezésére. Széphegyi Patrik (született: Schönberger Patrik) 2015-ben az MR2 Petőfi Rádió költészet napi szövegíróversenyének első helyezettje, pályaművét a zsűriben többek közt Babiczky Tibor költő értékelte, egy közösen adott interjúban Likó Marcell (Vad Fruttik) elemezte és az A38-on Járai Márk (Halott Pénz) adta elő. Korábban szülővárosában, Szombathelyen, kezdő zenekarok amatőr tagja, dalszövegírója, ifjú kora óta iskolaújságban publikált versek szerzője. Itt végezte el az egyetemi angol szakot is, majd Budapesten kiadványszerkesztő szakmát szerzett grafikai érdeklődése nyomán, jelenleg nyomdai grafikusként dolgozik Veszprémben. Folyamatosan ötletel és ír – magának, és annak a bizonyos fióknak: főleg verset és dalszöveget, olykor prózát, vagy soha elő nem adott slam poetryt-t. A 2025-ös könyvhéten különböző verseim két kiadó antológiájában jelentek meg, jelenleg első kötetemet tervezem. Instagram @hozottanyag

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Havasi Erika

Mumus cica nagy kalandja

Mumus cica nagy kalandja Befogadtam egy kiscicát! Egyedül, magányosan kóborolt. Fáradtnak tűnt, de a gyönyörű kék szemében ott csillogott az élni akarás és a bizalom

Teljes bejegyzés »

Az élet

Az élet színek kavalkádja, Sőt mesteri játéka. A boldog percek szinte a szivárvánnyal vetekednek, Ha boldogtalan vagy, minden szín egyneművé lesz. Az én világom fekete

Teljes bejegyzés »

Miért is jó?

Miért is jó alkotni? Magadból az indulatot kiírni? Mert néha fáj megszólalni, És úgysem tudják befogadni. Befogadni, mit mondanék, Ha a gondolatomnak hangot adnék. Hogyan

Teljes bejegyzés »

Ünnepnap (Költészet Világnapja)

Mit jelent a költészet nekem? Visszaadta az életem. Kikergetett a sötétből, Felemelt a földről. Hitet adott e nehéz, fájdalommal teli világban, Segített boldogulni a magányban.

Teljes bejegyzés »

Emlék, ami felőröl

Egyszer eljön a pillanat, Mikor az őszinteség teret kap. Emlékeid körülölelnek, De lesz, amit talán el sem engedek. Nem engedem, Hisz lelkiismeretem nem engedi, Beleégett

Teljes bejegyzés »