A part menti csend lassan lehullik rólam,akár egy régi ruha,ami már nem illik rám. Ami ott született bennem egyre csak süllyed a víz alá – fuldoklik a várakozás,az őrlődés,a néma kiáltás.
Ahogy kémlelem a tó távolodó alakját, a vízzel együtt magam mögött hagyom azt is,aki először pillantotta meg.
A tavat ugyanazok a cseppek alkotják továbbra is,nem veszi észre,hogy a korábbi önmagammal együtt őt is elengedem.
Author: Veszprémi Dóra
Veszprémi Dóra vagyok, alkotó, olvasó, betűkben látó. Az írás régóta meghatározó része az életemnek; ez az a közeg, ahol igazán ki tudom fejezni magam. Ez elsősorban egy kapcsolódás: önmagamhoz, másokhoz, emlékekhez és álmokhoz. A sokszor ki nem mondott érzéseknek segítek szavakat találni. Lírai hangvételű szövegeket és verseket írok, személyes tapasztalatokból építkezve. Írásaim gyakran érintenek női nézőpontokat, belső kérdéseket és azokat a témákat, amelyek mélyebb nyomot hagynak bennem. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy pályázatuk kapcsán meghívást kaptam az állandó szerzők, blogszerzők közé. Köszönöm szépen a lehetőséget!