CICUSKÁMHOZ
( munkaváltozat )
Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem
hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem
azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még egészen
téged vigyelek magammal netán mégsem netán mégsem
Négy testvérrel hancúroztál kinn a kertben önfeledten
agyam röpke pillanatra meg is rettent meg is rettent
tízemeletes panelbe ? szabad tennem ? szabad tennem ?
és te akkor rám emelted két borostyán gombszemedet
kitartóan törleszkedve jelezted hogy bízol bennem
pedig én biz nem teérted hanem hugicádért jöttem
Majd egy éve hogy megesett ez a soha nem bánt eset
bohókás nagy szeretettel töltjük meg az üres teret
És ha néha karmolászol hát istenem
Már csak ez a cicák – macskák
természetes természete
Author: Gáthy Emőke
Gáthy Emőke az Irodalmi Rádió szerzője. “Nevem hivatalosan Bihary Zsoltné; barátaimnak Emőke, három fiamnak anyu, két nagyobbik unokámnak nagymama, a legkisebbnek MM, azaz Emem. Életem egyszerre egyszerű és bonyolult. Megszülettem, tanultam, aztán magam is tanítottam. Harmincnyolc esztendeig orosz és francia nyelvet ugyanabban a fővárosi középiskolában. Bonyolulttá bizonyos szövevényes kapcsolatok teszik, de hát erről és életem egyéb történéseiről szólnak az írásaim. 1974-ben, harmincegy éves koromban kezdtem írni. „Amikor fájt.” Talán ezért is nem bántam különösebben, hogy a fiók mélyén maradtak a verseim. Ám eljött egy pillanat, mikor rájöttem, hogy tanulságosak lehetnek mások számára is. Azóta adom közre őket. Az Interneten, és itt az Irodalmi Rádióban.”
