Eltűnő mező
Piros lámpa fejemben, jelezte a bajt.
Eltörte a mondatban a tárgyat a rag.
Jelzőt vált a vétlen szív, ez óhatatlan.
A kérdésre a válasz elfogadhatatlan.
Azóta száll ismét, szabadon a kánya.
Szívja el az életem a megértés hiánya.
Keres kezem önzetlen kart, ki támogat
Várom, hallgatom a dalt, szív válogat.
Hol van az öröm, ki és miért zárolta?
Szárnyakon pihenő, mesén túli mező.
Jött a könny, kiszakadt, ami meglepő.
Szürkearcú kedved a lehúzott redőny.
2026.04.20
Horváth Attila Vándor
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…