Rózsa Iván: Csók

Rózsa Iván: Csók
(öt haiku)

hála Istennek
csókot nem kell már csennem –
adsz magadtól is

szerelem lakat
testesíti meg frigyünk –
csókkal avattuk

csókokkal ébredsz
napközben is rám gondolsz –
csókokkal fekszel

esőt csókol Nap
szivárvány lesz belőle –
istenek hídja

mit is kívánjak
hulló csillagot látván –
még sok-sok csókot

Budakalász,
2026. július 9.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csapvíz ötven árnyalata

Tokaj úgy telepszik a Tisza és a Bodrog összeboruló hullámai közé, mint egy öreg, mosolygós öregúr a kocsmapult mellé, aki mindent látott már, és semmin

Teljes bejegyzés »

Igaz szó

Amit érez a szív, azt szólja a száj, Szerte önti szennyét, mindazt, ami fáj. Ha neked ma nem jó, legyen rossz másnak? Mit Isten adott,

Teljes bejegyzés »

Kétely

Szemed csillog, szádon mosoly. Ma jó a kedved, látom örülsz, Kedves.   Be szeretném tudni, vajon kinek? Másnak-e, vagy nekem?   S vajon, ajkad csókra,

Teljes bejegyzés »

Ősz

Sárguló falevelek halkan hullanak Szürke házfalak figyelnek unottan Színes köntösét a nyár barnára váltja Sötéten ragyognak a búskomor árnyak Hideg szél kel táncra, bánatot lehelve

Teljes bejegyzés »

Kérdések

Kérdések   Tudnék-e élni? Ha nem gondolnék rád folyton? Talán igen, De nyomasztó lenne az élet nagyon.   Tudnék-e nem rólad álmodni? Előfordult már velem;

Teljes bejegyzés »

Szívből szeretni /Szonett /

Edit Szabó : Szívből szeretni Ismerd meg önmagad és úgy szeressed, Hogy lelkedben érezd, át tudod adni Szüleidnek,testvéreknek szeretet, Szívedből jöjjön és tudjon maradni! A

Teljes bejegyzés »