CSABI, A VÍZICSIGA
Még nagyon kicsi volt, pont akkora, mint a kisujjamon a köröm, amikor hozzám került. A 6 éves kisfiamtól kaptam ajándékba szülinapomra.
Volt egy gyönyörű, 85 literes akváriumom, csodaszép halakkal és növényekkel. Egy valami azonban hiányzott belőle: a csiga.
Mindig nagyon szerettem nézelődni az állatos boltokban, főleg az akváriumokat részesítettem előnyben. Tele voltak különleges halakkal, amik arra vártak, hogy valaki megvásárolja őket és az otthonuk dísze legyen. Ha odafigyelve, szakszerűen gondozzák, az egész lakás hangulata megváltozik. Nyugalmat, békességet áraszt magából. Ezt az érzést már gyerekkoromban megtapasztaltam, hiszen mindig volt otthon akváriumunk. Édesapám hobbija volt, amit én is átvettem tőle. Odáig jutottam benne, hogy néhány évig díszhalakat is tenyésztettem. Viszont abban az időszakban is volt egy díszakváriumom, amiben mindig különleges és ritka halak úszkáltak.
De térjünk vissza az én csigámhoz. Pici, sárga, nagyon jópofa állatka volt. Hivatalos neve almacsiga, de mi Csabicsigának hívtuk. Hamar felfedezte az új lakóhelyét. Voltak benne kavicsok, bújókák, nagy levelű növények. Igazi házmester hírében állt, nagyon szép rendet és tisztaságot tartott az akváriumban. Mivel ő egy békés csiga, jól kijött a többi lakóval, a halakkal. Sőt, voltak még ott kicsi, aranyos és vicces garnéla rákok is.
Sajnos nem élnek túl sokáig, néhány év adatik nekik a vízi életből. Halak, rákok jöttek-mentek, váltották egymást, de Csabicsiga büszkén és bátran maradt, mint az akvárium királya. Természetesen egy jóságos király, aki mindenkit kedvel. Egyre nagyobb lett, és a többiek is tiszteletben tartották az önállóságát. Nagyon szeretett behúzódni a házába, ilyenkor még az ajtót is bezárta, hogy senki ne zavarja a pihenésben.
Volt egy különlegessége: kopoltyúval és tüdővel is rendelkezett. Azért ez nem semmi! Csak néhány állatnál találunk ilyet. Érdekes volt látni, hogy a víz mélyén is szívesen időzik hosszabb ideig, természetesen itt a kopoltyúját használta. Ha úgy akarta, akkor feljött a felszínre, kidugta a vízből a légzőcsövét és onnan vette az oxigént. Fantasztikus, ugye?
Sok év után a halak etetése közben egy furcsa valamit vettem észre a kavicsok között. Nem hasonlított semmihez, egy halhoz meg aztán végképp nem. Benyúltam a vízbe, hogy kivegyem. Amikor hozzá értem, akkor jöttem rá, hogy mi is az valójában: Csabicsiga volt, a háza nélkül. Élettelen testét tartottam a kezemben. Számítottam erre, hiszen már több éve volt az akváriumom lakója. Tulajdonképpen az almacsigák csak 2-3 évig élnek, de ő ezt bőven túlszárnyalta. A házának mérete is a felső határt súrolta. Általában 4,5-8 cm nagyra nőnek, az övé pontosan 8 cm nagyságú volt.
A szép, nagy, citromsárga csigaháza a mai napig a vitrinemben díszeleg a többi tengeri csiga és kagyló között, amiket nyaralások alkalmával gyűjtöttem.
Author: Havasi Erika
A könyvek szeretete kiskorom óta végigkíséri az életemet. Pedagógus szülők gyermekeként olyan családban nőttem fel, ahol az olvasás természetes része volt a mindennapoknak. Munkám során emberekkel foglalkozom, ezért különösen fontos számomra az odafigyelés és az empátia. Ezek az értékek írásaimban is visszaköszönnek. A természet, az állatok és az élet apró csodái adnak ihletet a novelláimhoz, de szívesen írok meséket és verseket is. Írásaimban saját élményeimet, gondolataimat és érzéseimet osztom meg. Bízom benne, hogy történeteimmel és verseimmel nemcsak magamnak szerzek örömet, hanem olvasóimnak is kellemes, elgondolkodtató vagy éppen vidám perceket ajándékozhatok.
