Fekete arany

Amikor nagyon mélyen vagy,

Belülről égeted önmagad.

Elhaló, fekete, sötét részed,

Ősi múltban tett visszatért ígéret.

 

Számtalan élet millió fonalán,

Akadva akadtál sok-ezer rostán.

Felülről nézve megírtad sorsod,

Ezt lent megélve sebzi az arcod.

 

Dagonyázva fürdesz a mérhetetlen kéjben,

Kihasználsz másokat önmagad tüzében.

Eldobod őket, mint kifacsart rongyot,

Belülről feszít legbelső mocskod.

 

Árnyaid harcolnak poklod mocsarában,

Melyikük maradjon életed kínjában?

Mézes-mázos mosollyal füledbe búgnak,

Innentől vesztettél, érzed, kifacsarnak.

 

Nem szeretnél mást, csak nyugalmat, békét,

De nem találsz megoldást, nem látod a végét.

Szeretnél már végleg a fényben ragyogni,

Tisztán és büszkén a saját erődben állni.

 

Döntöttél, árnyaiddal leszámolsz végleg,

Ha nem szeretsz igazán, ellepnek a mérgek.

Eddig csak futottál, elkerülted sorsod,

Önmagad szívében, önmagad választod.

 

Színtiszta szeretettel körbe öleled magad,

Belső lényed fekete része örökre elapad.

Ragyogva ragyogsz, tündökölve áradsz,

Legigazabb szerelemben találod meg a választ.

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A hó alatt alvó harang

Az erdő szélén, hol elnémul az út, egy vén templom őrzi a télbe zárt múlt. Tornyára hó települt, falára dér, ablakán a holdnak ezüstje kél.

Teljes bejegyzés »

Fekete arany

Amikor nagyon mélyen vagy, Belülről égeted önmagad. Elhaló, fekete, sötét részed, Ősi múltban tett visszatért ígéret.   Számtalan élet millió fonalán, Akadva akadtál sok-ezer rostán.

Teljes bejegyzés »

Lámpást gyújtok

A költő folyton-folyvást alkot szüntelen, Lámpást gyújt a kihűlt emberi elmében. Ha tényleg igazán szívéből csinálja, Az olvasó lelkét teljesen feltárja.   A láthatatlan kulcsával

Teljes bejegyzés »
Prózák
P.-R. Anett

Vágyak

Anna kétségbeesetten tekintett ki az ablakon, amely egy tágas, tarka-barka virágokkal teli birtokra nézett. Ablaka alatt egy toprongy alak álldogált, s meredten bámult fel rá

Teljes bejegyzés »