Hír

Hír

Egyed-Husti Boglárka

Ép, hogy csak kinyitottam a szemem, amikor a mobiltelefonon láttom, hogy több sms és email és hangüzenet is érkezett nekem. Mi történt? Hiszen se névnapom, se szülinapom nincs.

Az egyiket nyitom meg a másik után és egyszerűen nem tudom, hogy mit gondoljak. Ez biztos nem? Rossz vicc? Elírás? Nem létezik? Vagy mégis? Nem. Hiszen tegnap még beszéltünk.

Felkelek az ágyból, gyorsan lefőzők egy kávét, hátha csak elolvastam valamit vagy még félálomba vagyok és ez most csak az álom része így miután teljesen felébredtem ismét megnézem a telefont és egyre több hír jön ezzel kapcsolatban.

Nem. Mondom magamba. Ez biztos elírás. Elgépelték. Tegnap beszéltünk, bár furcsa volt a hangja, de betudtam annak, hogy fáradt volt.

Beszélnem kell valakivel, aki szintén ismeri, hogy ez biztos csak vicc.

Gyorsan fel is hívom. Ő hangja reszket és sír. Valóban megtörtént, mondja.

Most egy hang, egy üvöltés erősebb lesz mindennél. Nem az kizárt. Ezt nem tehette magával?

Hajni a világ legerősebb embere volt, akit ismertem. Sosem panaszkodott, tette a dolgát. Igaz sokat cigizett, de általában mindig jókat beszéltünk.

Ő egy erős nő volt az én szemembe, sose láttam rajta gyengeség jelét. Mikor beszéltünk akkor is azt mutatta kifelé, hogy jól van.

Milyen érdekes az élet? Mit mutatunk kifelé és milyen démonokkal küzdünk befelé?

Hajni a kollégám volt, tegnap még beszéltünk.

Mára halott, öngyilkos lett. Reggel bevett egy csomó gyógyszert majd a fejére húzott egy zacskót és meghalt. Nem volt semmi zaj, se sírás. Egyszerűen csak elment. Hozott egy döntés, hogy ő most itt és most ki akar szállni.

Hajni már nincs és sose tudom neki elmondani, mekkora űrt hagyott maga után.

Vége

 

 

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Egyedül a Paradicsomban

Rózsa Iván. Egyedül a Paradicsomban Egyedül hánykolódni a Paradicsomban, Tenger hullámai közt kis csónakban, Nincsen rosszabb érzés a magánynál: Nem volt senki magányosabb József Attilánál.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ezerszer inkább!

Rózsa Iván: Ezerszer inkább! Inkább vagyok ezerszer a kölcsönös szeretet jegyében született, az igazság fényében fürdő, az igazság tüzében olykor elégő, ám főnixmadárként újra és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szélvész

Rózsa Iván: Szélvész (három haiku) „szép, új” világunk szélvészként pusztít mindent – mi útjában áll új pók sző hálót: szélvészként terjedt a hír – legyes

Teljes bejegyzés »