Halászné Magyar Márta
Keresem a reményteljes utat
Fejemben sok gondolat átsuhan,
reményt és félelmet repíti a szárny,
kétféle érzés karöltve zuhan,
fény elől menekül a sötét árny.
Nehezen látom most még a távolt,
kétség von fejem fölé felleget,
elsöpörnék minden sötét fátyolt,
kutatom a biztató rejtjelet.
Fájó szomorúság van, nincs indulat,
tekeredik össze-vissza sorsorsón,
kérdések garmada már rég ledőlt.
Keresem a reményteljes utat,
lábam alatt a szőnyeg már foszlón,
de talán még a funkcióját betölt.
2025.07.14.
Author: Halászné Magyar Márta
Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.
Egy válasz
„reményt és félelmet repíti a szárny,
kétféle érzés karöltve zuhan,
fény elől menekül a sötét árny.”
Remekül megfogtad mondandód lényegét.
Szeretettel: Rita