Kora reggel
Nedvét ereszti a föld hajnali esőnek
Nyomait mutató kert fekete felhőknek
Csapzott, csendes, bár békés arca van
Éhesen kopog a fán egy harkály hamar
Ébredezik a vidék, elvétve egy kakas
Szemtelen kelt ma is a szarka csapat
Kutyatál, cserepes virágok hamar pipa
Nyitott ablak felől horkolás, eddig sima
Megszállják a verandát, viszik a szajrét
Nem hiába ők a lopós emberek névadói
Hallja a kutya ám bentről a melegről
Hallgat, végén még kiteszik fekhelyről,
Nyiladozó Nap, éled a táj sárga képpel
Templom torony üt párat, 7 óra éppen
Jelzés az Úrtól, elmélkedés terítéken.
Felnézek és levegőt szívok jó mélyen.
Megértem, végre nyugodtan, békésen.
Ember maradok és meghalok egészen
Vagy madárként repülök el merészen
Új világot építve dalokból serényen.
Felfogtam az üzenetet Isten tervéről!
Kellett vihar, hurrikán, tomboló ébresztő
Pofán verő, mindent tagadó esztendők
Esélytelennek hitt, hibáztató kesergő.
A szarka is csak élni akar, neki ez jutott
Eddig építettem másokat, életem futott
Lelkem segített a világon, ahol tudott.
Élni önmagamért is, míg el nem múlok!
2925.08.31
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…
