Hegedűhangra

Hegedűhangra.

Trillázva ébresztett Füreden a pacsirta
Igy édes az ébredés, ha nyári napomat megnyitja
Csiklandozza arcomat a beszűrődő napfény játéka
S gondtalanná váltam ifju éveimre gondolva

Három kedves fiam érkezése melengette szivemet
Úgy éreztem teljesitettem honfiui kötelességemet
Bevallom, egy kislány jötte piszkálta a csőrömet
Nem gondoltam, hogy kiérdemelhetek ilyen nagy örömet

Új jövevény érkezése kissé váratlanul ért
Izgalmamban nem kérdeztem nőm orvosától a nemét
Mindenki örült a Családban, kiemelten a Nagyszülők
Arra sem gondoltunk,mivel fognak nőni a családi teendők.

Csillogó szemei , mosolya végig kisérte gyermekéveit
Gondtalanná váltunk, mely felrepitette szolid vágyaink
De hamar visszaverődtek a kék égi tükörből
Igy a zenei tehetség bőven öröklődött mindkét szülőtől

Csupa zene születése óta,mely betöltötte világunk
Hogy jó kezek irányitsák, ez volt egyetlen vágyunk
Otthagyva a szeretett Füredet, otthagyva csapot-papot
A fővárosba költözve, ott terveztük a holnapot

Hegedűhangra ébredtünk,s hajtottuk álomra fejünk
S konzista évei,kis koncerjei bearanyozták életünk
Csak külföldi tanulmányai törte ketté kedvünk
A ballagó távollét napjai adventi várakozásnak tűnt

Tanulmányai sikeres zárását követó hazatérésére
Lelkemben űjra visszatért a hegedú-hang ébresztése
Kamara estjei megmutatták,mi az igazi képessége
Legnagyobbak közé kerülésnek megnőtt az esélye

Hiába nyilt ki a világ az előrejutás igen korlátozott
Tehetség, szorgalom bármennyire is megadatott
Ha a papa zsebe nincs tele s gyenge kapcsolatrendszere
Impresszárió hiányában csak a szerencse helyezheti méltó helyre

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mintha…

A költő, mintha tán mondana valamit… Megáll némán múltjának romjain, És hintázik a székkel… mégsem felejt. Tudja, nem álom,volt. Igenis valódi. Szólítja az ifjút, ki

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Ki ez a gyerek?

Döbbenet! Ki itt ez a gyerek? Valaki kicserélte emberek! Az enyém még egész kicsi, szalmaszőke, enyhén pufi. Ez meg itt, aki feleselt, borotválkozik, mert szakálla

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Mészáros Csaba

Az öreg zsebóra

Régi zsebóra lapul a fiók mélyén, kopott fedelén már az évek csendje ül, megállt már réges-rég, de bennem ketyegvén, minden elveszett délutánon felderül. Apám kezén

Teljes bejegyzés »

Fényre várva

Csendes volt a reggel. Ott ült a város felett. A csendbe belegyalogoltak sétálni vitt kutyák: nagyméltóságúak és borzos kis ölebek.   Kis tappancsaikra felkapaszkodtak az

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Csendélet a szivarfák alatt

Szivarfák árnyán szunnyad a fény, aranyló porban csillan a mély. Két szív, mint sodródó őszi levél, megállt a szélben, egymáshoz ér. A nap perzsel, de

Teljes bejegyzés »