23:57-kor eloltottam a lámpát. Kezdődhet! Egy igazán tökéletes nap csakis ekkor indulhat. Ez
vitán felül áll. Nyilvánvaló axióma. Bizonyítást nem igényel, és a definícióból következően nem is lehet.
Szeretem a számelméletet. Mindig is szerettem. Egyszer még nyertem is egy komolyabb összeget egy
prímszámokból álló számsorral – jól jött az egyetemi évek alatt.
Ráadásul ma van a születésnapom. A huszonkettedik. De az nem prím. Így azt hiszem: felejthető
évforduló.
Utóljára három éve volt igazán boldog szülinapom: a tizenkilencedik. Páratlan és prím. Tökéletes volt.
Hét óra alvás után folytattam a napot. Kezdődjön a munka! Gyorsan magamra kaptam a székre dobott
inget és nadrágot, közben már forrt a víz a kávéhoz. Másnak két perc, nekem tizenhárom vízforraló híján,
vagy a fekete bárány a családban, mindig is az voltál!
Lefelé a lépcsőn számoltam a fokokat. Hiába próbálok leszokni róla. A villamosmegállóban is szerencsém
volt: a 11-es gördült be. Ha a 4-essel kéne járnom, azt hiszem: inkább gyalog mennék.
Éppen beértem. A kávé most kezdett hatni, újra embernek éreztem magam, bármit is mutatott az
ábrázatom. Az utóbbi időben kicsit túltoltam a diplomamunkát. Van egy ötletem az ikerprím-sejtés
bizonyítására. Ezen dolgozom. Ha sikerül elég nagy durranás lesz. Remélem, ha vége, nem fogok minig a
prímeken kattogni, mert néha már magamtól is megijedek.
Az előadóban újra a szokott helyemen ültem: hetedik sor, harmadik szék.
Mindkettő prím, és egymás mellett is azok. Sőt! Ha megfordítjuk őket, akkor is azok maradnak. Ez az én
biztonságos pontom.
A konzulensem szerint nagyot szólhatna, akár PhD-ra is érdemes. Szerintem inkább a bankszámlámmal
kéne foglalkoznom. Ritkán látok rajta öt számjegyet.
Az ikerprím téma atombomba, de néha már magam is megijedek, mennyire átszövi az életemet.
Ma meglepően kevesen voltunk. Az első sorban általában hatan ülnek, most csak ketten-fekete bárányként
illik a naphoz. Bírom a profot, azért is ő a konzulensem, senki más nem értene meg. Bár szerinte is kicsit
túlpörögtem, pedig az esetek nagy részéről még nem is tud. Nem tudja, hogy gyakran teljesen ösztönösen
választok. Tegnap például három almát vettem a boltban, és csak utólag tűnt fel.
A prof már rég a diliházba küldött volna, ha tudná, hogy hétfőn, szerdán és pénteken 11:13-kor ebédelek.
Tegnap pontban 17:19-kor vacsoráztam. Az mondjuk véletlen volt, márha vannak véletlenek.
Magam sem tudom, mi volt előbb: a diplomamunka vagy az ikerprím-időpontok.
Ma hiányzott a helyes barna csaj is. A múltkor a parkban láttam, épp a galambokkal. Megismert. Majd
egyszer tudatom vele, hogy nemcsak bizonyítani tudok, hanem magyarázni is.”
Az előadás után visszahívtam anyámat. A huszonkettedik miatt hivott. Kivételesen inkább nem számoltam
meg, hogy hányszor keresett. Hátha nem prím. Elviselhetőbb volt hallani, mintha leírva volna. A szó
elszáll, de az írás megmarad egy darabig.
Délután a parkban tartottam a különórát. A galambok is jól jártak egy almával. Én meg, mit is tehettem
volna, nekik adtam.
Az óra végén odajöttek a srácért. Anyuka fizette a havi óradíjat. Ez mindig jól jön. Ma a srác elsős
kishúga is jött. Szerinte a kettes azért szép, mert olyan, mint egy hattyú. Jó, ha valaki így látja a világot.
– Francnak hívtál ide! – morogtam. – Legszívesebben prímtényezőkre bontanálak!
Megcsörgettem volna, de a telefonom otthon maradt.
– Akkor ez egy egészségügyi séta volt – nyugtattam magam, és már indultam is lefelé, amikor résnyire
nyílt az ajtó, és kidugta a kopasz fejét.
– Csá, gyere már! – szólt oda kurtán.
– Ezek után? – gondoltam.
Aztán szó nélkül követtem a sötét folyosón.
– Haver! Kikötötték a villanyt vagy spórolsz? – szekáltam, de mire válaszolhatott volna erős fény csapott
arcul.
– Boldog szülinapot! – harsogott a kórus.
Középen egy torta állt, rajta két égő gyertya: egy kettes és egy hármas: 23. A barátaim jól ismernek. Ez a
legszebb ajándék: kihagyni a huszonkettőt. Értenek, és ennek ellenére szeretnek.
A feszültség szertefoszlott. A hangulat robbanásszerűen kitört. Talán a profnak igaza van: egy
félbolondnál minden lehetséges. Hát én most szkippeltem a huszonkettőt.
Egy tökéletes este volt, mert ma este a prímek nem bizonyítékok voltak, hanem gyertyák egy tortán. És ez
épp elég volt.
