Hóesés

Ma fehér gyászba borult a táj, 

hogy így havasan, holtában emlékezzen 

az egykori derűs nyárra, 

és őrizze képzeletben hajdani képét  

a napsütésnek, vidám kacagásnak. 

A mai napra, a gyászra, 

ruhát a táj a magasban szálló 

fekete felhőkből választott magának. 

Az égbolton vonuló felhők 

súlyos terhüket tovább tartani már nem tudták, 

megkönnyebbülve nyíltak meg, 

s tartalmuk, a friss hó, most esik, 

szakad a magasból, 

s csak hull egyre, kitartón 

 fenn a szálló, vonuló felhőkből 

a lebegő, föld felé tartó fehér hó, 

 angyalok könnye, gyermekek öröme, 

kavarog a légben, a sok-sok tömött hópehely, 

megannyi furcsa sokszögű csillag, 

szállnak, kerengnek szabadon, szellőtől fújva 

fehér közkatonái ők, tél tábornoknak. 

Izsó Antal
Author: Izsó Antal

Mondhatnád túl késő. Meglehet, felelném, de talán mégsem késtem le mindenről. Igaz nem tartozom azon szerencsések közé, akiket a múzsa már ifjúkorban megérintett. Maradt tán mégis egy reménysugár számomra is. Életem folytonos keresésből állt eddig, de keveset találtam. Az út végén, nyugdíjasként a pihenés várna rám, ehelyett most próbálom lázas igyekezettel behozni mindazt, amit elmulasztottam. Egy belső erő írásra késztet. Sötét szobámban ülve, magányosan töltött csöndes éjszakai órák alatt, olvasólámpám sugara fényében újabb és újabb történetek születnek… Izsó Antal.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Tonió!

    Tetszéssel jártam nálad. Nagyon szeretem és csodálattal szemlélem a hóesést, a fehér csillogó pihéket, melyek belepnek minden szennyet. Nem cserelném el egy nyári negyven fok árnyékban nappal. Miközben a nyárban is észreveszem mind azt, ami szép, a télben nekem a hó a szépséghez tartozik.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »