Ha mindig csak félsz,
soha nem lépsz
előre csak hátra,
önmagadra vagy
másra várva,
ki kézen fog,
s nem gyáva,
kinek van bátorsága,
s azt mondja:
Gyere!
Induljunk el, menjünk!
Keressük meg együtt!
Ám útközben már vágod,
más a te irányod.
Búcsút mondasz…
A nagy kanyart levágod,
mert belátod:
bár vannak közös
álmok, nagy-nagy utazások,
de az álmod…
nem lehet a másé,
csak a sajátod! /B.K./
Author: Bali Krisztina
Bali Krisztina vagyok. Tiszaújvárosban élek a családommal. Verseimen keresztül a legfontosabb emberi értékeket próbálom közvetíteni; valamint azt, hogy az élet nehézségeit, fájdalmait hogyan tudjuk egy másfajta szemléletmóddal átalakítani úgy, hogy az saját személyiségünk fejlődését szolgálja.
