Nők vagyunk
Kitavaszodott, nem csak a világ,
Szíveinkben is.
Szemeinkből új fény árad,
Lelkünk jó irányba visz.
Nők vagyunk, erősek,
Néha támaszok a bajban,
Ott vagyunk, s kezünk nyújtjuk,
Hol viharverte zaj van.
Nyomainkban életerő, sőt
Maga az élet,
Féltünk, óvunk, jobbá teszünk,
Adunk sok-sok szépet.
Mert nők vagyunk, kik
hittel állunk sok feladat előtt,
Tudjuk, az ég mindenhez ad
Épp elég erőt.
Néha nehéz, nem lehet mindent
Kézben tartani,
Van, hogy könnyes szemmel kell a
Fejünk párnánkra hajtani.
Néha nem megy, néha fáj,
Amikor megbánt a világ,
De mi legyünk, kiket mosolyáért
Imád a világ!
Pillangók repkedjenek
Tulipános kertben,
Éltessen az ég bennünket
Örök szeretetben!
Author: Adorjányi Erzsébet
Adorjányi Erzsébet vagyok, Vértesacsán élek. A természetjáráson kívül nagy szenvedélyem az írás, mely már gyerekkorom óta kísér. Szeretem a verseket, novellákat, újságcikkeket, de néha 1-1 dalszöveg is papírra kerül. Álmodozó típus vagyok, ez gyakran visszatükröződik írásaimon, amiket rengeteg optimizmussal fűszerezek. Sokáig a fiókban gyűjtögettem az alkotásokat, majd 2013-ban megjelent első könyvem, melyet később még 3 követett. Írói oldalamra, valamint egy közismert magazin oldalára rendszeresen töltök fel írásokat, verseket. Különösen örülök az Irodalmi Rádió felkérésének, szívesen csatlakoztam szerzőik sorába, bízva abban, hogy sok örömet szerzek a kedves olvasóknak.
