Szerelemmel szeretve,
Önmagamat ébresztve,
Érzésekben elveszve,
Vágyaktól vezérelve.
Így ülök a parton,
Magamat a fényben tartom.
Színtiszta vízzel egyesülve,
Lelkemben átszellemülve,
Így írom a holnapot,
De ma még a tegnapban vagyok.
Félelmemet szeretetté változtatom,
Önmagamat belülről újra kovácsolom.
Rettegésem lelőhelye,
Önmagam színpadi felhője.
Tükörként szemembe ragyog,
Így elvakítva a holnapot.
Égető érzés, égess el!
Szárnyaló szenvedély, életre kelj!
Égesd ki a bánatot,
A bűnt, a gyalázatot!
Váljak csak szabad akarattá,
Szívemben teljesen szabaddá!
Ősi vérem emlékében,
Tombol a tűz ereimben.
Emlékkódok élednek,
Új esélyt adj énemnek!
Lelkem habkönnyű puhaság legyen,
Hadd repüljön át a Szeretethegyen.
Author: Hajnal Cs. Krisztina
Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt
