Műsorvezető: Kelet és Nyugat között – köszöntöm a hallgatókat! Mai műsorunkban a Nobel-díjas török íróról, Orhan Pamukról beszélgetünk Annával és Katival. Mindketten nagyon szeretitek Pamuk regényeit. Mi lehet ennek az oka? Milyen világot és hogyan jelenít meg az író?
Anna: Nekem az elbeszélésmódja tetszik a legjobban. Alapvetően harmadik személyű, mindentudó narrációval dolgozik, de rendszeresen átvált egyes szám első személyre. Engem elsősorban az ragad meg, ahogyan Pamuk mesél. Olyan, mintha kívülről nézné a szereplőit, közben pedig egyszer csak egészen közel kerülünk hozzájuk, szinte belelátunk a gondolataikba. Szinte azonosul velük. Lenyűgözőek a leírásai, és nincs bennük felesleges feszültségkeltés – még a nehéz élethelyzetekben is egyfajta nyugalmat áraszt.
Kati: Úgy tudom, hogy Pamuk huszonkét éves koráig festőnek készült. Bár végül az írást választotta, a képi gondolkodás megmaradt benne. Saját bevallása szerint úgy ír, hogy először elképzeli magában a jelenetet, majd szavakba önti. A naiv és szentimentális regényíró című esszégyűjteményében úgy fogalmaz: „Egy regény a szavakból képeket alkotó fantáziánkhoz szól, és leginkább a vizuális intelligenciánkra […] hat.”
Műsorvezető: És mi a helyzet a világépítéssel? Milyen helyszínekre visz el minket?
Anna: Törökországba, sőt leggyakrabban magába Isztambulba. Ugyanabból az esszékötetből jut eszembe egy nagyszerű hasonlata: a regényírást a focimeccsek rádiós közvetítéséhez hasonlítja, ahol a kommentátor szavai teremtik meg a fejekben a képet…Továbbá összehasonlítja a festményt és a regényt. A festmény előtt állva annak befogadása néhány pillanat, míg a regényhez idő kell, hogy összeálljon a sok-sok pontszerűnek tekinthető fejezetből. Tulajdonképpen olyan, mintha Pamuk nem egyszerűen történetet mesélne, hanem képeket rakna egymás mellé.
Kati: Igen, és ezek a képek lassan állnak össze egésszé. Talán ezért is van az, hogy amikor olvasom, sokszor nem is azt érzem, hogy egy történetet követek, hanem mintha egy városban sétálnék. A regények helyszíneit tekintve A pestis éjszakái egy képzeletbeli szigeten játszódik. De persze az is a régi török birodalom része volt. A Hó egy kelet-anatóliai kisvárosban. De persze ez mind török.
Anna: Jellegzetes témája a kelet – nyugati kultúra ütközése és az ebből adódó nehézségek, konfliktusok. De valójában minden regényének van valami központi üzenete. Minden történetében emberi dolgokkal ismerkedünk meg, melyek akár velünk is előfordulhatnak.
Műsorvezető: Próbáljuk meg összegyűjteni, hogy Orhan Pamuk műveiben milyen jellegzetes motívumok jelennek meg!
Kati: Akkor kezdem én: kút (A piros hajú nő, A fekete könyv), kövérkés férfi (a jólét megtestesítője), meghiúsult esküvő, felderítetlen gyilkosság, kompromisszumok fontossága, Törökország kelet – nyugat határán (Nevem Piros, A fekete könyv, Furcsaság a fejemben), hagyományok és az európai értékrend átvétele, nők háttérbe szorítása társadalmilag, lányszöktetés, de utána szép esküvő, pestis, karantén (A fehér vár és A pestis éjszakái),
Anna: folytatom: színek (piros, fekete, fehér), Isztambul, mint a már említett egyik fő helyszín, a család fontossága, a kisebbségek megjelenése (kurdok, görögök, örmények, zsidók), a modernitás betörését jelző tárgyak (fényképek, rádiók, órák, autóalkatrészek, csomagolt élelmiszerek), a tárgymánia csúcsosodik ki Az ártatlanság múzeuma című regényben, szemléletes képek festése szavakkal, többszempontú látásmód (polifónia), minden szereplőjével tud azonosulni, belelátni a fejébe, A Nevem Piros-ban még egy fa, egy kutya vagy a piros szín is saját fejezetet kap, sőt, néha valamilyen formában beleírja magát is a történetbe, például, mint az események leíróját.
Műsorvezető: Milyen modellszereplői vannak Pamuknak? Keressünk ilyeneket!
Kati: Szinte mindegyik szereplője egy-egy társadalmi, filozófiai vagy kulturális magatartásforma modellszerű megtestesítője. A tisztességes, szemlélődő kisember, mint Mevlut Karataş (Furcsaság a fejemben) című regény főszereplője. Bár a rokonai ingatlanpanamákkal gazdagodnak meg, ő megőrzi gyermeki rácsodálkozását a világra, a városhoz való költői viszonyát és a becsületét. A gyorsan modernizálódó, anyagiasodó török társadalom modellfigurái, akik a tradíciókat csak eszközként használják, miközben gátlástalanul alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz és a hatalmi elvárásokhoz, például Süleyman és Korkut (Furcsaság a fejemben). A polgári elit tagjai (Az ártatlanság múzeuma, Cevdet Bey és fiai), akik a nyugati életformát felületesen, külsőségekben másolják, de valódi értékrend nélkül.
Anna: A kereső értelmiségi, akik olyan nyugatiasan művelt, gyakran válságban lévő figurák, akik két világ – a török hagyományok és a nyugati gondolkodás – között lebegnek. Ka, a költő (Hó), a Németországból visszatért, elidegenedett értelmiségi, aki a vallási és politikai szélsőségek kereszttüzébe kerül Kars városában. Galip (A fekete könyv), aki eltűnt feleségét keresi, a velencei fogoly és a hoca (Mester) (A fehér vár), akik A Kelet és a Nyugat tudományos-filozófiai tükörképei, akik annyira hasonlók lesznek, hogy szerepet cserélnek. És van még a megszállott gyűjtő / A szenvedély áldozata, aki az az ember, aki egyetlen eszme, tárgy, emlék vagy szerelem bűvöletében él, és erre teszi fel a teljes életét. Például Kemal (Az ártatlanság múzeuma): az a férfi, aki a szerelme eltűnése után megszállottan gyűjti a lányhoz kapcsolódó legapróbb tárgyakat (csikkeket, selyemkendőket), és életét a múzeumépítésnek szenteli. Az oszmán miniatúrafestők (Nevem Piros), ők azok a művészek, akik a vakulásig festenek, és viaskodnak a nyugati perspektíva (egyéniség) és a keleti hagyomány (az Isten szemével való ábrázolás) között.
Kati: Vannak még a patriarchális elnyomás és a rejtett női erő modelljei, akik Pamuknál a társadalmi kiszolgáltatottság, de egyben a belső, csendes megtartó erő képviselői. A tradicionális, alkalmazkodó, de erős nő például Rayiha (Furcsaság a fejemben) – aki a kiszabott sorson belül teremt valódi szeretetet és egyenrangúságot. A lázadó, önálló nő, mint Semiha (Furcsaság a fejemben) vagy Kadife (Hó) – akik nyíltan vagy a fejkendő viselésével, mint politikai szimbólummal próbálják megfogalmazni önálló akaratukat. A vágy elérhetetlen tárgya, Füsun (Az ártatlanság múzeuma) vagy a piros hajú nő (A piros hajú nő) – akik a férfiak megszállottságának, mítoszépítésének és tragédiájának katalizátorai.
Anna: És végül nézzük az apafigurákat és a tekintélyük alatt felnövő fiúkat! Pamuknál az apa-fiú viszony a hatalom, az autoritás és a tradíció továbbadásának vagy megtagadásának modellje. A hiányzó vagy gyenge apa, akinek az űrje miatt a fiú keresővé vagy lázadóvá válik (A piros hajú nő, Cevdet Bey és fiai). A tekintélyelvű mester a mester-tanítvány viszonyban az apafigurát helyettesítő, szigorú, de tudást átadó karakterek (pl. Mahmut mester, a kútásó A piros hajú nő-ben).
Műsorvezető: Köszönöm a beszélgetést! Szerintem olvasóinknak sok érdekes adalékkal szolgáltunk arra vonatkozóan, hogy miként olvassák Orhan Pamuk regényeit. A Kelet és Nyugat közötti feszültség valójában nemcsak török probléma, hanem az ember identitáskeresésének egyik általános kérdése.
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/