Ülők a domboldalon
Ülök a domboldalon, nézem a nyári végi tájat.
S visszatekintek a legelejére.
Láttom magam előtt a hullámzó búzatáblákat.
A méz édes cseresznye fehérlő virágait.
A sárguló repcét, napraforgót.
A tövükbe megbújó nyúl és róka fiakat.
Mosolyogva gondolok a sok szép bolondra is.
Kik ilyenkor a legszebb láztól hajtva eszüket veszteték.
Nagy csokrokat és még nagyobb gondolatokat vittek.
Üldözték szinte az érzést, amely úgy melegít, mint más semmi.
Nektárként tekintetek minden csókra.
Örökké valóságnak, minden lopott pillanatra ha siker koronázta örömük leírhatatlan volt.
De ha nem mély letargia, s hirtelen tél lett úrrá rajtuk.
Így van ezzel sajnos mindenki, aki hisz a varázslatos nyárban.
De mikor rájön csak ül és figyeli az alatta elterülő tájat.
Author: Karsai Zénó
Kedves Olvasó! Wass Albert, Móricz Zsigmond,Ernest Hemingway,Fekete István és Rejtő Jenő munkássága már gyermekkorom óta nagy hatással voltak rám. 4 évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással. Kezdetben verseket írtam, utána pedig az elbeszélések következtek. A munkámból kifolyólag rengeteg időt töltök a szabad ég alatt és objektív szemlélőként figyeltem meg a természetet, annak minden szépségével és rendjével együtt. A mezőgazdaságban és lótenyésztésben szerzett tapasztalataim sok írásomnak adott ihletet. A bejegyzéseimben szerteágazó témákról fogok írni, mint például természetjárás, vadászat, kutyatartás- és tenyésztés, mezőgazdaság, lótartás- és tenyésztés, történelem és irodalom.
