Barátod vagy tanárod?

Hogyan véled, ha figyelmed önmagad felé réved?

Életedet nehéznek, vagy könnyűnek érzed?

Önmagadban bízva bízol?

Vagy félelmed benned mélyen áthatol?

Úgy gondolod másnak könnyebb?

Hidd el, nem hiába folyik el megannyi könnyed.

Ha fekete az-napod,

Fehér lesz a másnapod.

Érzelmeken vitorlázol,

Mi az, ami belülről gátol?

Ha félve élsz, félve halsz.

Egész életed egy nagy kudarc.

Tán jobb lenne csak úgy jönni-menni,

Belül kéne könnyednek lenni.

Élvezd az életed, barátom!

Ne legyen a mád egy rémálom.

A rossz az mindig ott marad.

De Te megfordíthatod arcodat.

S hogy lesz a szomorú arcból vidám fej?

Szeresd magad, s önmagadra lelj.

Találj célt életedben,

Mely örömmel hív képzeletben.

Akaraterőd virága szeretettel nyílik,

Mosolyod a tükörben mágikussá válik.

A jelenben érzed, hogy célba érsz,

S megfejted a titkot, sokat érsz.

Rossz napod a tanárod,

A többi pedig barátod.

Hajnal Cs. Krisztina
Author: Hajnal Cs. Krisztina

Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Az utolsó kopogás

Előszó Vannak éjszakák, amikor a sötétség nem csupán a fény hiánya. Vannak ajtók, amelyeket nem szabad kinyitni, és vannak kopogások, amelyekre soha nem volna szabad

Teljes bejegyzés »

Vidám oktatás

Vidám oktatás   Mikor Mesteremnél megjelenek, Jó sokáig csak nevetek. Viccre vicc jön, szóra szó, Ez aztán a marasztaló.   Emlegetjük az embereket, Találgatjuk, ki

Teljes bejegyzés »

Eliramlott az élet

Kiválasztottad a legszebb virágcsokrot, Már nem írhatod újjá a horizontot. Gyertyát is választasz hozzá, meg koszorút, Nem tudod nem játszani ma a szomorút.   Nehéz

Teljes bejegyzés »

Nápolyi modellek

Mai beszélgetésünkben Elena Ferrante négy részes regénysorozatát idézzük meg Anna és Ági segítségével. Első kérdésem, hogy mit jelent számotokra a történet? Milyen érzéseket keltett bennetek

Teljes bejegyzés »

A hívás

A tanárnő már percek óta gubbasztott a vécéfülkében, a lehajtott vécédeszkára felhúzta mindkét lábát, a tartálynak dőlt, és összegörnyedve telefonált, vagyis hát rendszeresen hívott egy

Teljes bejegyzés »