Haláltánc

A tanárnő már percek óta gubbasztott a vécéfülkében, a lehajtott vécédeszkára felhúzta mindkét lábát, a tartálynak dőlt, és összegörnyedve telefonált, vagyis hát rendszeresen hívott egy

Közeleg   Fogy lámpám olaja, csendben, tompul a fény szobám falán. Homokórám percei peregnek., s búcsúszót súgnak talán.   Hamar sötétül, fogynak a színek, árny

Mosolyogj még   Amikor tovább gurul kedves fádról a makk, koppanva kerüli léptem, amikor hangod keresem a zajban, s már a szél szavát sem értem.

Délelőtt a téren   Üzen a tél. Borzongó levelek kevéske napsütésre várnak. Kellene még falatnyi öröm, mint séta ezüsthajú párnak.   Fázik a tér. A

Mosolyod nélkül   Mosolyod nélkül nincs íze a fénynek, érintésed nélkül árnyékban él a lélek.   Ölelésed takarója puhán terül az égre, esőcsepp – könnyek