Tánc, tánc, eső tánc.
Esőtündér merre jársz?
Vihar a város közepén,
mindig szakad, fúj a szél.
Esőkabát, tarka ernyő,
ilyenkor, ott mit sem ér.
Ott lakik az esőtündér,
elaludt, de nem beteg!
Ébresszétek gyerekek.
Tánc, tánc, eső tánc,
kéz a kézben a sok gyerek körbe jár.
Esőt kérnek, felhőt várnak,
dalolnak és kiabálnak.
Ébredezik esőtündér,
vihar város közepén.
Elaludtam, nincs bocsánat,
Felhőlovam tetején
nyargalok el ti hozzátok.
Sötétedik már az ég,
eső szakad, fúj a szél!
Tánc, tánc, esőtánc,
kéz a kézben körbe jár.
Esik eső, fúj a szél,
Esőtánc itt véget ér.
Esőkabátot cibálja,
tarka ernyőt földhöz vágja.
Mire versikémet befejeztem,
megeredt a várva várt eső.
Author: Kissné Kustor Franciska
1970-ben születtem Csornán, egy kis faluban nőttem fel. Győrben érettségiztem, eddigi életemet a gyerekekkel való foglalkozás töltötte ki. Két felnőtt gyermekem van, boldog házasságban élek. Gyermekkorom magányát fantáziám és gazdag képzeletem segítségével tettem felejthetetlenné. Elfoglalt szülők helyett a nagymamám minden este felolvasott, innen ered a könyvek szeretete. Kamasz koromban próbálkoztam először versek írásával. Az érzések szavakba öntése segített át a nehézségeken. Majd jöttek a novellák. Csak arról tudok írni, ami megérint, ami foglalkoztat. Küldtem be novellát a http://ahetedik.hu –ra, ahol több művem megjelent. Negyven éves korom körül születtek az első mesék, mára már több kötetre valót írtam. Rájöttem, ez a fajta önkifejezés áll a legközelebb hozzám. Valahol mindig ott él bennem a kislány. Így könnyen belehelyezkedem az ő világukba. Visszajelzést, elismerést tőlük kapok. Gyógypedagógiai asszisztensként dolgozom, eleinte óvodában, már 6 éve iskolában. Rajzórákon sokszor a meséimről rajzolnak a gyerekek. Színdarabokat is írtam, amit nagy örömmel adtak elő. Ez a legnagyobb siker számomra. Pályázatra meséket most küldtem be először. Örülök a lehetőségnek, hogy nyomtatásban is jelenhetnek meg mesék.
