Ma reggel táncra hívta a szél
az erdő aranyruhás fáit,
s egy rozsdavörös falevél
elsőként bontotta ki szárnyait.
Utána száz, majd ezernyi társ,
sárga, bíbor, rézszínű sereg,
a napsugárból lett a csillogás,
s muzsikáltak hozzá az ágak, a szelek.
Egy apró levél magasra szállt,
megfordult háromszor a fényben,
majd egy gesztenyefa körül járt,
mint báli vendég az őszi estében.
A szél hol lassú keringőt vezényelt,
hol pajkosan felkapta a levelet,
s az avar puha szőnyege fölött
újabb és újabb tánc kezdődhetett.
A vén tölgy nézte őket mosolyogva,
ágai közt még arany lomb remegett,
s mintha azt súgta volna halkan:
– Táncoljatok, míg tart a szép idő veletek!
Mert van az őszben valami különös,
amit a nyár talán sosem értett meg:
hogy a szépség nemcsak a virágzásé,
ragyoghatnak a búcsúzó percek.
S én ott álltam az erdei ösvényen,
kabátom ujját cibálta a szél,
egy sárga levél a vállamra érkezett,
mintha azt súgta volna: – Gyere, ne félj!
Nevetve léptem egyet az avarban,
cipőm alatt roppant a sok levél,
s egy pillanatra újra gyermek lettem,
akit táncra csábított az őszi szél.
Azóta tudom, ha október érkezik,
és aranyba öltözik a táj,
nem kell minden változást megsiratni,
hiszen néha a búcsú is muzsikává válik.
S ha egyszer engem is táncra hív
az élet egy új, ismeretlen úton,
szeretnék úgy fordulni a fény felé,
mint egy falevél az őszi alkonyon.
Könnyedén, bátran, mosolyogva,
őrizve minden szép emléket,
mert amíg szívünkben zene szól,
mindig tartogat egy táncot az élet.
Author: Kíra Althea
Kíra Althea (Körmendi Klára) vagyok, író és mesemondó. Öt gyermekes édesanya. Írásaimban a lírai hangvétel, a szeretetteljes tanítás és a lélek érintése kapnak hangsúlyt. Meséimben és novelláimban egyszerre szólítom meg a gyerekeket és a felnőtteket, hiszen hiszem, hogy a történetek minden életkorban gyógyító erejűek lehetnek. Főbb tanmeséim közé tartozik – A Rét meséi sorozat „Mézike meséi”, amely kicsiknek és nagyoknak tanít az érzelmekről, az elfogadásról és az elengedésről; a „Love Story” ciklus, amely a szerelem sebezhetőségét, szépségét és árnyoldalait dolgozza fel lírai prózában; valamint a „Lelki útravaló” sorozat, amely elcsendesítő, szelíd gondolatokkal kíséri az olvasót a mindennapokban. Írásaim rendszeresen jelennek meg irodalmi pályázatokon, antológiákban, online felületeken, és több kötet is készülőben van. Célom, hogy történeteimmel hidat építsek emberek között: gyerek és felnőtt, múlt és jelen, sebzettség és gyógyulás között. A meséimben visszatérő motívum a természet, az állatok, a szeretet és a belső erő. Legfontosabbnak azt tartom, hogy az olvasó mindig találjon egy kis fényt és reményt a soraimban. Szeretettel írok az olvasóknak.

