Tisza-tavi képek

1.

Víz fölött, víz alatt

ezerféle élet,

rejt szárnyast és halat

s ésszel fel sem éred,

hogy’ lehet ily színes

a nádas, a lápos,

némán is beszédes

ez a vízi-város.

 

2.

Amott bakcsó búsul

korhadt karón árván,

szemed ejti túszul

lenyűgöző látvány,

körötte, mint mező

békalencse-préri,

hátrább lengedező

gyékényes a régi.

 

3.

Fekete kabátban

nyílt vizek kalóza,

fölöttébb hibátlan

kormoráni póza.

Fehér folt a kócsag,

vitorláit tárja

(újra itt lesz holnap)

Tisza-tó királya.

 

4

Fészkén a küszvágó

békésen üldögél,

süllőhínár-háló

s rence közt jól megél.

Sirályok és csérek

köröznek, lecsapnak,

vijjogásuk éled,

s szárnyuk int a Napnak.

 

5.

Hód a susnyákosban

nyílfű, virágkáka

között tán felbukkan,

de meg úgyse várna.

Törzsrágta fűz között

nagy szerencse volna,

egy kékbe öltözött

jégmadárnak volta.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorján L. Zoé

vissza

         elválni…   lélekben testtől földként az égtől          kiválni…  madárként rajból csendként a zajból        

Teljes bejegyzés »

A túlpart

Nem tudom mi történt velem.  Immár vén fejjel  már hetek óta  egyre csak makacsul  magamban ugyanazt a kérdést kérdezem:  Élni még tovább érdemes?  Nem tudom,  Nem

Teljes bejegyzés »

Egy család vagyunk

Edit Szabó : Egy család vagyunk Egymás után haladunk, vajon merre visz az út? Városokban, falvakban jár a lábunk úgy lassan. Lépéseknek van célja ?

Teljes bejegyzés »

Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a szebb jövőt, mert mi egymásban hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Mielőtt még késő

  Sokak számára hatalmas terhek vagyunk, Pedig magunk után nagy értéket hagyunk. Senki sincs, aki talál ránk elég időt, Nem értem, miért , Te ismered

Teljes bejegyzés »