Félelem
Felkapott a tornádó szele
Majd ide-oda kavarog velem
Belefáradok ,szinte kilóg a belem
Hol fog végül lecsapni a földre
Az ég is rám köszön mennydörögve
Belsőmet feszíti az igazság érzetem
Végül homlokon csókolt a félelem
A halál mára már nem ellenségem
Mert az élet szúrkálja lelkiismeretem
Be kíván darálni a multikultúrába
Tuszkol egyre tuszkol a bálványimádásba
Tízezrek ömlenek határaink felé
Útjuk során tapossák a keresztnek jelét
A félelem bére Junker zsebében lapul
Kinek alkohol szintje az égbe kiált
Kacag a sátán, mert vesztét érzi
Érzi, hogy közelít a végzete
Ezért félelmet olt a szívekbe
Katonáit páncélokba öltöztetik
Kiknek ideológiáját belénk égetik
Minden napjainkat félelemmel telíti
Templomainkat leromboltatja
Égő fáklyával mindenütt tüzet gyújtva
Felperzseli a nemzeti tudatot
Éket ver a békét kívánókba
Provokálja a természetet
Megerőszakolják a biológiai törvényeket
Sorban átírják a történelmet
Manipulálják a megtévesztetteket
Hamis álhíreket terjesztenek
Készülnek a világ elpusztítására
Mer nem számítanak Isten jóságára.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: