Fáj a hiányod

Fáj a hiányod

Félve lépek az avaron,
ne zavarjam szelíd csönded,
virágcsokor a kezemben,
elhullott már minden könnyem.

Szél suttog a te hangodon,
hárfán a dallam csupa báj,
őszi levél egyre pereg,
hiányod nagyon-nagyon fáj.

Fehér, lila virágtenger
borítja be a halmokat,
gyertyák füstje száll az égre,
távolból szól a harsona.

Reszkető fényekben látlak,
arcodon kedves mosolyod,
előttem állsz tündérkékben,
míg én nevedet zokogom.

Köd fedi el a látomást,
még hallom a lágy dallamot,
virágszirmok hullásában
érzem újra az illatod.

Suttogva búcsúzom tőled,
tested őrzi hideg márvány,
drága lelked követ engem,
mint felhőket a szivárvány.

Kristófné Vidók Margit

2018.10.28.

 

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Remélt fény

Csupán egy szám, amit az anyakönyvi kivonat mutat, puha bársonyként ölelhet az élet szépsége, s utat mutat, míg él bennem a remény, lám a természet

Teljes bejegyzés »

Újra így szeretni

Újra így szeretni   Újra így szeretni valakit, vajon fogok-e még e világon? Ezzel a gondolattal vagyok néha magam hadilábon. Állítják néhányan, hogy mást is

Teljes bejegyzés »

Mondd, miért?

Mondd, miért csak a sírodnak mesélhetek? Pedig tudnék mesélni sok történetet. Talán még büszke is lennél rám Apukám, Annyi gyümölcs termett az életem fáján.  

Teljes bejegyzés »

Reliktum – Grindadráp

“Gondolkoztál már azon, hogy miért vetik magukat partra a cetek?” Author: Erdős Viktória Hiszem, hogy az írás – csak úgy mint bármelyik másik művészeti ág

Teljes bejegyzés »

Hullócsillag

  A Hullócsillag elmúló villanása. Magányosan ballag Ő, keserű a pillantása, Lenéz ránk a magasból, tekintete nehéz, felfoghatatlan az a nagy teher, ami az Ő

Teljes bejegyzés »