A közelítő tavasz

A közelítő tavasz.

A megbolydúlt természet
is csatarendbe állt
Bár szinte naponta
még meglepetésekkel szolgált
A naptárra tekintve a tavasz
rohamléptekkel közelít
De megtorpannt az idő
az egész Földet átszövő
Coronavírus lett a büntető
kar pusztító villáma
Mely lesújtott a bűnös világra
mi az emberi lelket is
Behálózta Isten-tagadásával
az egyént helyezve a piedesztára
Buzdítva az embert
a Mózesi törvények megtagadására
Szent Katalin írta okulásunkra:
szárnyunk-szárnyunk nagyon törékeny,
Ha fa ágába botlik sérül,s eltörhet
Így járt a demokrácia
Mire az emberiség elérte
könnyen visszaélnek vele.
A tavaszt feledve
Várjuk a megváltó nyarat
Már nem fogjuk átkozni a kánikulát
mivel a vírus ezt nem szívleli
Szolgáljunk penitenciával
hogy ne számoljunk tovább
A coronavírus átkával
Azért csak köszöntsük a tavaszt
gondoljunk a múlt örömeire
Kinnt a szabadban élvezzük a
természet újra éledését
Soha ne felejtsük az élet szépségét

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csend asszonya

  Volt egyszer, nem is olyan messze, de mégis távol mindentől, egy apró faház az erdő mélyén. Egy tó partján állt, magas hegyek ölelésében, ahol

Teljes bejegyzés »

Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »