A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt

A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt

Gonosz lett az egész világ
Vajon milyen volt az ezer éves múltunk
Hozott-e jellemváltozást időszámításunk
Vagy talán az első emberig kell visszanyúlnunk?
Eddig a múltat, saját múltunkat sohasem
Akarták a hazáját szerető magyarok
Lelkükből végképp eltörölni
A liberális szájharsonák, a globalizáció hívei
Feladva önérzetük, mi a nemzethalál ismérvei
Így a fogyasztói társadalom megvalósításával
A társadalom végleg leélheti elképzelt jövőjét
Azt szajkózzák: hogy mondjuk: kicsinyek vagyunk
Egy európai masszában kotorászhatunk a kasszában
Nem ismerik sem a sikerélményt sem a szeretetet
Pedig csak egyetlen mód megmenteni a nemzetet
Ha feltámasszuk az emberek szívében a néma forradalmat
S ha helyette behálózzák őket a hazugság indáival,
Nem hoz gyümölcsöt, bár teremthet tüskés virágokat
Vesd le a maszkodat s meglátja a nép belső világodat.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az angol édes vonzata

Angolul tanulni mindig nagyon jó, Csak mindennap egy kicsit fárasztó. Könnyen megy azonban a tanulás, Ha Te foglalod a helyet, s nem más.   Csak

Teljes bejegyzés »

Autista vagyok!

Autista vagyok, az érintésre vágyom S közben kívánom, hogy ennyire ne fájjon az, hogy az előbb megfogtad a kezem. Gyere közel hozzám, de hagyjad meg

Teljes bejegyzés »

Alliteráció

Vígan vergődök vörös, vén vérben, Sajátom-e? Sajnos sejtelmem sincsen, halványodik, haldoklik hiú hitem, Magamra maradok, megiszom mérgem. Author: Machó Bese Géza Machó Bese Géza vagyok

Teljes bejegyzés »

Lemorzsolódás

Sajgón kapkodom már a levegőt, Nem bírom, a zsarnok Emeberevőt, Pislákolnak már a vén csillagok, Velük együtt én végleg kialszok, Zilálva én szerteszét pillantok, Valótlanná

Teljes bejegyzés »