Sírva síromnál ne állj!

Könnyek közt síromnál ne állj,
nem vagyok ott. Lelkem messze jár...
Szeleknek szárnyán szállok én,
követlek csillogó hópihén,
szitáló langy eső neszén.
Élet vagyok szárba szökkenő magban,
hajnali csend egy sokat ígérő napban.
Veled lakom, csak messze, fent,
ahol madárraj őrzi a végtelent...
Ragyogok éji csillagfényben,
megbújok nyíló virágok kelyhében,
bezárt szobáid hűs csendjében,
madarak trillázó énekében,
s mindenben, mi kedves nékem.
Sírva síromnál ne állj,
nem ott vagyok, nincs halál.
Mary Elizabeth Frye: Ne jöjj el sírva síromig c. versét Pete István fordította, 
majd én fínomítottam - saját stílusomra írva.
Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012 -ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám - Napsoroló mondóka -. Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj, ha élni...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Apukák és anyukák

Rózsa Iván: Apukák és anyukák Szerte a világban, mondhatni szinte mindenhol, az apukák és anyukák túlnyomó része rendes: dolgozik a munkahelyén és otthon, gyermekeket nevel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg Valahol, valamikor, kies vidéken, egyszer én is voltam kisfiú… Jól éreztem magam, mint aranyszőke sörényű kis herceg. Most másképp érzem

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Mennybéli klub

Rózsa Iván: Mennybéli klub A Mennyország olyan klub; Ahová nem akárki jut. Csak az, aki erre érdemes; Isten válogat, ki neki érdekes! Budakalász, 2026. október

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szeretetáradat

Rózsa Iván: Szeretetáradat Végül is rosszakarónk, irigyeink, kárörvendőink „győztek”; „Sátán elérte a célját”: már nem szeretjük egymást! Nem szeretjük, hanem egyenesen imádjuk a másikunkat; jobban,

Teljes bejegyzés »