A régi pad
Vérvörös alkonyban ősz gomolyog
magányos padon bús emléknyomok,
égbe szöknek kopár fák árnyai,
rozsdás percek az idő szárnyai.
Szitáló köd ezüst fátylat terít,
a szenvedély újra hozzád repít,
szél suttogja fülembe dallamát,
lelkem érzi gyógyító balzsamát.
Elfeledett múlt, és az ígéret
követ álmokban, mint bús kísértet,
elhaló sóhaj, régi vallomás,
szívünkben örökös viaskodás.
Itt vagyok újra, hol titkok élnek,
mennyi vágy, és átvirrasztott éjek,
már csak szú serceg a korhadt deszkán,
reménykedve,- néha várjuk egymást.
2017.
Author: Kristófné Vidók Margit
Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.