Rád gondolva

Rád gondolva

Milyen rég volt, mikor érinthettelek,
most szomorúságban élem napjaim,
én múltunk emlékeiért reszketek,
míg hullámcsend mossa a tó partjait.

Csókod simította fáradt szememet,
rövidke boldogság, csak ennyi jutott,
álmaink temették rozsdás levelek,
miközben a bíbor Nap vízbe bukott.

Rád gondolva újra élem a varázst,
indigóéjben kereslek szüntelen,
egy gyengéd mosoly a gyermekünk arcán,
ránézve tudom, miért kell küzdenem.

Felettünk fény árad a fellegekből,
mesélek rólad, és könny hull szememből.

2019.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Szabó Szabina

Szívem tengerpartján

Elárvult, sebzett szívemet, mikor nagyon fájt az élet, elköltöztettem, Egy homokos partot a tenger mellett ő neki lakni kerestem. Néha ellátogattam hozzá, megnézni, hogy megy

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Te bennem

Te bennem egy dallá álltál össze szépen lassan, Benne vagy minden érzésemben és minden szóban. Néha csak halkan hallom, háttérben remegő foszlányokat, Néha olyan hangos,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Halloween

Töklámpásom halvány fényében, rémálmaim szereplői jönnek értem. Kisebbek, mint amikre emlékszem, a félelemtől reszketek egészen. Töklámpásom pislákoló fényében érdes kacagást hallok éppen. Ereimben megfagy a

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Őszből télbe fordul

A vénasszonyok nyara oly sokáig tartott idén, Enyhe az idő még most is, november elején. S bár volt pár nap, amikor szürke felhők úsztak a

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Ősz

Kertemben járt az ősz, s haladt is tovább, Ecsetével megcsiklandozta a fák hónalját. Itt hagyta a reggelek és az esték hűvösét, Földre szórta a leveleket

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Őszi reggel

Szomorú, szürkés napra ébredtünk ma, Esni fog, mégis indulnod kell a dolgodra. De állj meg, s öleld át magad, legyél büszke, Nézd meg, meddig eljutottál,

Teljes bejegyzés »