Álmatlanság

Vitos Irén

 

Álmatlanság

 

Rendezetlenül mocorognak

a gondolatok a nehézkes

sóhajok párnáján,

hol a gondok finom csipkéből

horgolt ruhájában alszom el.

Terhes álmok tülekednek,

a törtető rosszak mind

előbb sorra kerülnek.

A rem fázisom tehetetlen,

bénult bástyáján áttörve

a védtelen tudatot leigázzák.

A tűrhetetlen zaklatottság

visszaránt, hideg verítékben

úszva nyílnak a szempillák.

Az eszmélet már csak

információ töredékeket szelektál.

Ma is, mint minden éjjel,

ágyrajár hozzám az álmatlanság.

Vitos Irén
Author: Vitos Irén

Vitos Irén az Irodalmi Rádió szerzője. Belső harmóniám egyensúlypillére, valahol az irodalom és a képzőművészet találkozásánál van. Mindkét művészi önkifejezési forma állandó része az életemnek, 2010-óta publikálok irodalmi és művészeti magazinokban, antológiákban, online irodalmi oldalakon. Kilenc verseskötetem jelent meg. Az alkotás számomra egy olyan állapot, ahol a lírai én mélységeiben az ihlet önkívülete alkot.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Kedves Irénke!
    Örömmel látom és olvasom itt is nagyszerű versedet! A képeid utánozhatatlanok! Szívből Gratulálok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A napló

Diákkoromban, a húszas éveim elején sokat olvastam, valósággal faltam a könyveket. Szórakoztattak, de szinte semmilyen nyomot nem hagytak bennem. Többször is előfordult velem, hogy nagyjából

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Szeretteink emlékére

Szeretteink emlékére Már éjszaka sincs sötét. Lelketek fénylő csillag szíveként ragyog, A köd is kristályfényes, Emléketek mára néma csendet hagyott. Nincs sírás, nincs nevetés. Most

Teljes bejegyzés »

A múlt zenéje

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

A téboly küszöbén

Elhatároztuk, hogy teszünk pár kört a motorral. A park melletti templom elől indulunk, sötét van és köd. Beröffentem az öreg járgányt, nagypapa az oldalkocsiban ül,

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Kapocsi Annamária

Örök pillanatban

  Már minden pillanat, a nyári ég alatt oly könnyen megharap, míg oszlik majd a fagy, és csendesül a vágy, nem ad már új ruhát,

Teljes bejegyzés »

Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »