Rózsa Iván: Házasság

Rózsa Iván: Házasság
(15 haiku)

Embert faragtak
Egymásból jóemberek:
Férjed már s nejed.

Kavics kaviccsal
Őrlődik patakvízben:
Simuló élek.

Előtte ketten
Voltak, majd eggyé lettek:
Önálló lényként.

Kettőnél több egy,
Furcsa matek logika:
Hol nincs számítás.

A végtelenben
Minden Egy: Isten, Haza,
Család, Szeretet.

Aki pénzt számol,
Vagyonra számít, frigyre
Végül ráfázik.

Gyermektelen frigy…
De lehet gyümölcsöző!
Egymás szülei…

Egybeolvadtak;
Mégis bátor, független
Lények maradtak.

A határvonal
Hol húzódik közöttük?
Nyugodt átjárás…

„Sziámi” ikrek:
Egybeforrt testek, lelkek;
Ősi ösztönök.

Ami benned nincs,
Társadban megtalálod;
Közös ajándék.

Tűz, víz: egymáshoz
Vonzódnak ellentétek,
S kioltják egymást.

Néma tekintet,
Kis mozdulat, nem kell szó:
Érted társadat.

Fürkész-tekintet,
Tágra nyílt szemek kérdik:
Érted szavamat?

Örök ifjúság!
De szép is volt… Vár reánk
Ezüst-aranykor!

Budakalász,
2021. május 30-31.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vizet, hidat védelmezek

Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,

Teljes bejegyzés »

A fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Bagoly mondja

Edit Szabó : Bagoly mondja Bagoly mondja verébnek, hogy most csendet kérek, nappal alszom és éjjel vadászatra térek. Fészket rakhat madárka, mindenki magának, élni akar

Teljes bejegyzés »

Bill

Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb

Teljes bejegyzés »

Úgy, mintha nem is fájna

Egyszerűen nem tudom elviselni, Nem vagyok képes beletörődni És erre tudod mikor jöttem rá? Miután megírtam a könyv előszavát.   Nem tudom elfogadni, Hogy hagytál

Teljes bejegyzés »

Essen a víz

Essen a víz a fény magasából, nyeljen oxigénből rengeteget. Csapódjon bele víz felszínébe, zúgjon és dörögjön nem keveset.   Vigye el titkát fenti világnak, dicsérje

Teljes bejegyzés »