Egy igazi költőóriás mellett, vajon
a társnak mennyi babér termett?
Lehet híres és mégis jó társ?
Feleség, anya és alkotótárs.
Kritizál, megró, de mindenben segét.
Kedvét nem szegi, hisz’ oly sokat kibírt.
Mikor egymás mellé sodorta őket az élet,
Mindketten nagyon zaklatott életet éltek.
Bár Babits próbálta őt szponzorálni,
a feleség szerepből nem tudott kitörni.
Tanner Ilona avagy Török Sophie?
Maga sem tudott sokszor dönteni.
„Bár volnék oktalan porszem, számolatlan
parány a Sokban,
mit vak erő kénye dobál:
vak és céltalan erő…” *
Saját gyermekük sohasem született,
de sajátjukként neveltek egy gyermeket.
Amikor ez véletlenül kiderült,
a sors kegyetlen: lányuk elhidegült.
Túlélte párját, viselte magányát.
Egyedül küzdött éveken át,
magában kereste ő a hibát,
nem maradt mellette csak egy barát.
*idézet Török Szofitól
Author: Holéczi Zsuzsa
Holéczi Zsuzsa az Irodalmi Rádió szerzője. Holécziné Tóth Zsuzsa vagyok, nyugdíjazásomig egy bankban dolgoztam vezető beosztásban. Az Alföldön egy kis faluban születtem, ezután Kecskeméten éltem a férjemmel és fiammal, de egy szakmai kihívás miatt tizenhat évvel ezelőtt Piliscsabára költöztünk. Nyugdíjasként szellemi elfoglaltságot is kerestem, előbb nyelvtanulásra gondoltam, majd kis idő elteltével megfogalmazódott bennem az a diákkorom óta dédelgetett vágy, hogy írni kezdjek, talán még nem késő. Már a Középiskolai tanulmányaimat befejezve népművelés-könyvtár szakon szerettem volna továbbtanulni, de édesapám 17 éves koromban bekövetkezett halála után kereső nélkül maradt a család, ezért munkába álltam – és az évek során egyre messzebb kerültem ettől az elképzeléstől. Az irodalomszeretet és a jó fogalmazási készség persze megmaradt, és mindig jó szívvel gondolok a Középiskolai magyar tanáromra, Baltás Dánielre – illetve az ő osztálytalálkozónkon tett kijelentésére. “Bölcsész létemre az olyanok miatt volt érdemes magyart tanítani, mint amilyen diák maga volt Zsuzsa “. Az egyetlen tantárgy amiből “dicséret” -tel érettségiztem a magyar volt, és valahol a lelkem mélyén mindig készültem arra, hogy majd egyszer annál komolyabb “művet” is írok, mint a Macskaújságban közzétett 2 oldalas “nekrológom”. Kedvenc hetilapomat olvasva üzenet értékű volt számomra a Központi Médiaakadémia felhívása, mely szerint képzést indítanak írói ambíciókkal rendelkezők számára. Megosztva elképzelésemet...
