Kovács Gergely: Középkori karácsony

Történt egyszer a sötét középkorban,

Messze-messze egy királyi udvarban,

Szentestének ünnepe közeledvén,

Udvari fa díszítését rendelték.


Karácsonynak havas, téli reggelén,

Felkel a nap a birodalom egén,

Ébredezik már a nagy uralkodó,

Még köntöse is igen hivalkodó.


Sebesen felkerül a díszes palást,

Vetne a fenyőre még egy pillantást,

Elindul hát a szűk lépcsőn lefelé,

A munka menetét, hogy megtekinté.


Amint azonban a nagyteremhez ér,

Látja, hogy a buta őr nincs a helyén,

Hol az istenverte bolond, részeges?

Ilyenkor bezzeg sehol a személyzet.


Fennáll viszont egy további probléma,

A palota ékének semmi nyoma,

Mit gondol majd a népes vendégsereg,

Idén fa nélkül kell ünnepeljenek?


Mit szól majd a haragos, szomszéd király,

Ha űr tátong, hol a karácsonyfa állt?

Felrúgja majd a régi szövetséget,

Búcsút mondhatnak az ősi békének.


Most aztán eljött mindennek a vége,

Tűnődik a felség, tenni mit kéne?

Hívatja hát a dicső vitézeket,

Fának menten nyomába eredjenek.


Azonnal ide, elém a gazembert!

Nem viselem el ezt a szörnyű szégyent!

Tettes fejét úgy éljek, levágatom,

Megmentem vele békés királyságom.


Elindulnak hát a híres harcosok,

Lovaik nyomán felvert hó kavarog,

Útközben gondolnak egy jókora nagyot,

A sárkány lesz a legfőbb gyanúsított.


Mennek egészen a nagy hegy lábáig,

Felmásznak falán a gaz barlangjáig,

Odabent döbbenten látják, ahogyan,

Az ellen szorgosan gyújtóst hasogat.


Ördög vinné el az átkozott dögöt!

Királyi fából hasított ki rönköt.

Ezt aztán a lovagok nem hagyhatják,

Sárkány fejét menten lekaszabolják.


Szerencsére nem történt katasztrófa,

A gonosz nem a fenyőt aprította,

Nem baj, úgyis túl sok volt a rovásán,

Legutóbb megfújta a király lányát.


Visszatérnek a hősök az udvarba,

Tettüknek széles e földön nincs párja,

Sok dalnokot ihlet majd még énekre,

Messze ment a nagy sárkányverés híre.


Ez lett azonban a költemény vége,

Ünneplés lép a nemes harc helyébe,

Valóság váltja fel a képzeletet,

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Gödöllő, 2002. december 19.

Kovács Gergely
Author: Kovács Gergely

Kovács Gergely vagyok. Azért csatlakoztam az Irodalmi Rádió blogszerzői közösségéhez, mert szeretném megtudni, hogy amit írok, tetszik-e másoknak. Remélem, hogy aki betér az oldalamra, és megtisztel azzal, hogy elolvassa, amit itt talál, elégedetten távozik, és úgy érzi majd, érdemes volt. Eddigi megjelenéseim: Szárnyszegés – Rókaerdő című antológia, Irodalmi Rádió, 2022. (A természet poétája 2022. pályázat – humor különdíj) Kedvenc – Lakótelepi Hófehér című antológia, Irodalmi Rádió, 2022. (Novellák 2022. pályázat – 3. helyezés) Néhány Szemelvény Európából – Zsebkönyv 10. – Útravaló, Holnap Magazin, 2022. Karácsony – Meleg Szívek című antológia, Irodalmi Rádió, 2022. Tavaszi reggel – A Tavaszi szél titkai című antológia, Irodalmi Rádió, 2023. A kis utca - Hívatlanok című antológia, Irodalmi Rádió, 2023. Gergő és a sapka - Múzsa, magam ma neked megadom című antológia, Irodalmi Rádió, 2023. Csupasz - Álmodó című antológia, Holnap Magazin, 2023. Csere - Szavak Hullámain című antológia, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2023. Rövidhírek (Kábítószer-kereskedők rendőrkézen, Újra megnyitja kapuit a népszerű étterem, Felemás sikert hozott a díjnyertes film bemutatója) - Szavak Hullámain című antológia, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2023. Ül és te - Szavak Hullámain című antológia, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2023. Hét vagy nap - Szavak Hullámain című antológia, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2023. Elmúlás - Vetkőznek...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Három igaz jó barát

Három igaz jó barát Te soha nem látod, milyen színpompás a sok tarka-barka virág. Te soha nem hallod, hogy miként kuncog pajkosan ez a szép

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

egy-idő

                                                 

Teljes bejegyzés »

Szeretném, ha..

Edit Szabó : Szeretném, ha … Két kezem engedi magasba a felszálló béke galambját, kitárja napfénynek szárnyát, uralma legyen oly hatalmas. Elküldeném a kérésemet, szerte

Teljes bejegyzés »

A polc tetején

Egy régi nyáron, egy csendes napon nagymamával és a húgommal elsétáltunk a falu alsó boltjába. Ritkán jártunk oda, mert távolabb esett a Szabadság utcától, ahol

Teljes bejegyzés »

A legszerencsésebb

  Szívesen cserélnék egy nehezebb napon egy magányos paddal. Talán különös gondolat, de a padoknak van valami irigylésre méltó tulajdonságuk. Nem kérdeznek, nem ítélkeznek, nem

Teljes bejegyzés »

Egy cica titkos naplója Tarnabodon

2026. november 6-án a Kultúrhagyomány Alapítvány meghívására Tarnabodon jártunk, ahol Héthelyi Krisztina szerzőnk ‘Egy cica titkos naplója’ című könyvét mutattuk be a gyerekeknek. A Héthelyi

Teljes bejegyzés »