Munkából hazajövet vettem egy liter tejet, pár sóskiflit és csendben belopakodtam az otthonunkba, ahol kilencéves fiam épp aludt. Véletlenül becsapódott az ajtó mögöttem, és erre felébredt a nagyfiú. Ha már így történt, akkor azon nyomban elmesélte nekem, hogy mit álmodott. Tán kuszának tűnhet amit mondott, mint ahogy az álmok általában meglepőek szoktak lenni.
Igyekeztem mindent gyorsan lejegyzetelni:
Leesett a hó, és a csúf kis királylány szép aranytopánkája szétmállott. Elvitte hát az erdő tündéréhez, aki segített neki és gyorsan becserélte egy új gumicsizmára. A tündér egy pillanatra elfordult és a ruhatárában keresgélt még valamit.
Ezalatt a királylány térült-fordult és egy tükörben nézegette magát, miközben véletlenül minden csillogó üvegszandált levert a polcokról. A törött darabok úgy szikráztak, mint a csillagok a tiszta éjszakában. A királylány zavarba jött és gyorsan összeporszívózta a szilánkokat. Szégyellte ügyetlenségét és azt kereste, hogy vajon hová rejthetné el ezt a teli porzsákot.
Itt ugrott egyet az álom és valahogyan átkerült a történetbe az öreg Mikulás bácsi a nagy puttonyával együtt. A királylány azzal a puttonnyal cserélte ki a porszívó gyűjtőzsákját és rácsatolta a gépezetre.
A nagy zajra visszanézett a tündér és meglátta a terem közepén álldogáló porszívót. Gondolta, hogy megnézi, mi lehet benne és a csövét megfordította, majd bekapcsolta a szerkezetet. Egy óriási durranás hallatszott és valami varázslat történt. A porszívó porfújóvá alakult és bendője teljes tartalmát szétterítette a szobában.
Lett ám nagy csodálkozás! Óriási adag szaloncukor, csoki és dió került a falakra. A tündér az egyik ámulatból a másikba esett!
A nagy robajt viszont meghallotta a környék összes vadállata. Jött a nyúl, az őzike, ugrott a mókus és hangyák ezrei futkároztak mindenütt. Kis kosarakba gyűjtötték a sok édességet és szaladtak velük kifelé az erdők sűrűjébe.
A tündér megnyugtatta a csúf királyleányt, hogy az arcán lévő sok-sok pattanás vagy magától elmúlik, vagy esetleg le kell cserélni a fejét, és az arcát letakarva elvitte a királyfi elé.
– Válassz magadnak örök társat ebből az egyből! – mondotta a tündér a királyfinak, majd előtermett egy hatalmas kabát alól az erdő szent papja, doktor Bubó és összeadta az ifjú párt. Nászinduló helyett megjelentek az erdő vadállatai. A nyúl, az őzike, a mókus, a hangyák, de eljött a medve és megérkeztek a gyíkok, sünök és a pockok is. Körbeállták az ifjú párt és örömükben megdobálták őket csokival, dióval, mogyoróval.
A királylány egyszerre megszépült és a királyfival együtt hintóba szálltak.
Amerre jártak, elhajoltak a fák, mosolyogtak a virágok, és a bokrok rejtekadón összecsattantak mögöttük.
A csattanás lehetett az én ajtócsapódásom, amire a fiam felébredt.
Ez volt hát az álom! Talán akadt benne egy cseppnyi valóság, talán megtörtént ez az eset.
Megnyugtattam a fiamat, hogy ez csak az álomtündér meséje volt és elővettem egy régi könyvet.
Igazi párnáját igazi szeretettel fiam feje alá helyeztem, majd betakartam.
Jóéjt-puszit adtam neki és mély álomba meséltem Pinokkió történetével.
Ő legalább mindig igazat mond! 😊
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole
