Anyák napjára

Anyák napjára

Üdvözlégy Mária
Istennek szent anyja,
Imátkozzál érettünk
Most és mindörökké
A jövőnk legyen a békéé.
Űzd el tőlünk a gonosz gondolatokat
Küld el hozzánk a szeretetet hintő angyalokat
Ki az ,kit mindenkinek szeretni kell:
A szülőanyja, kinek köszönheti létét
A hálának végig kellene kísérni életét
Akkor fog hiányozni miután eltávozott
S mikorra hajad szine fehérre változott
És erős dioptriával szemléled a világot
Térdfájdalmad miatt nehezen borulsz a sírjára
Kedves emlékeid ritkulva gyűjtöd kosárba
Mivel szolgálhatod Édesanyád emlékét
Ha gyermekeid elé idézed szeretett példaképét
Úgy élj, hogy az anyák napja szellemisége
Minden napi tevékenységedet kísérje
Ezt nyújtsd örökségül gyermekeid részére
Így él tovább és tovább a család egysége
Így valósulhat meg a földön a béke
Mária volt az anyák örök példaképe
Mert életszentségének követése
lehet számunkra a jobb élet reménye
Üdvözlégy Mária
Istennek szent anyja
Imátkozzál érettünk
Most és mindörökké.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »

Lépteid nyomán

Lépteid nyomán szárnyad lebben, messze repültél némán, csendben.   Felleg a társam, hallgat a szó, feledés tükre hajnali tó. Author: Szelidi Gemma Gyerekkorom óta fontos

Teljes bejegyzés »