Elveszve
Oly nyomasztó most minden.
Nem találom sehol sem a helyem.
Mintha mázsás súlyok húznának a mélybe.
Ellene tenni nincs erőm, hagyom hogy vigyen.
Szemlélem csak kívülről önmagamat.
Hagyom járni az érzéseket s a gondolatokat.
Vajon miért ezt a sorsot írtam meg magamnak?
Keresem és kutatom erre a válaszokat.
A válaszok tudom, hogy bennem vannak.
Azonban elmével megérteni nem lehet,
csak emlékezve örök csillagsorsomra.
Mi lenne az isteni cél és mi az életfeladat?
Ezek a kérdések kavarognak bennem,
miközben kémlelem az égen a csillagokat.
Honnan jöttem és vajon merre tartok?
Segítsetek nekem drága fényes csillagok!
Elvesztem talán utam kanyargós ösvényén.
Világítsátok be utam, hogy rátaláljak ismét!
Érzem lelkemben a változás szükségességét,
préselnek össze az energiák a cselekvésért.
Új világ kapuja vár, hová mind beléphetünk,
van amit nem vihetünk már magunkkal,
ezért most le kell hogy végre tegyük.
Bár emlékeznék sorsom végkifejletére!
De mivel nem emlékszem bíznom kell a tervbe.
Tudom, hogy az élet egy örök áramlás,
egyszer lenn egyszer fenn váltakozás.
Csillagsorsunkat el nem kerülhetjük,
hiszen azt az isteni tervbe illesztettük.
Author: Fitos-György Éva
Szeretettel köszöntök minden kedves olvasót! Fitos-György Évának hívnak, Budapesten élek a családommal. Hálásan köszönöm, hogy tagja lehetek az Irodalmi Rádió alkotóközösségének. Olvasni gyermekkoromtól kezdve nagyon szeretek, mind a mai napig rengeteget olvasok, csak az érdeklődési köröm változott, fejlődött az évtizedek során. Bevallom az iskolai irodalom órákért nem rajongtam anno, bár hiszem, hogy fel lehet kelteni az irodalom iránt a fiatalok érdeklődését. Sosem gondoltam volna, hogy a felnőtt életem része lesz a versírás. Kamaszként írtam néhány verset, melyeket a szerelem illetve a szerelmi bánat ihletett, azt követően azonban 48 éves koromig egy sem született. 2023 tavaszán elemi erővel tört fel belőlem a Mi végre? Emlékezz című versem, melyben az emberi létezés értelmére keresem a válaszokat és úgy érzem a vers végére meg is találtam. Azóta közel 70 versgyermekem született, melyek a belső megéléseimet, a világlátásomat és lelkem mélységeit, dimenzióit közvetítik. Ők belőlem egy picinyke darab, ahogyan megélem önmagam és az ajándékba kapott életem. Mert élni egy csoda! Hiszem, hogy minden nehézség, feladat okkal jön az életünkbe, hozzánk tesz valamit, többek leszünk általa és fontos, hogy emellett képesek legyünk arra, hogy meglássuk az élet apró örömeit, csodáit. Természetesen nekem is vannak mélypontjaim és örömteli pillanataim, melyeket megírok a verseimben. Igyekszem elfogadni, hogy...