Köszönöm

Te tudod, drágám, mennyi mindenen mentünk keresztül…
Hányszor szorítottam meg kezed, mikor mardosott belül
A lélekmarcangoló, nyomasztó űr.

Te tudod, mennyi minden …a mindenem vagy nekem
S ha szívem megtörten hánykódik az élet-tengeren
Te tartod bennem, s felszínen a lelkem.

Kitartottál mellettem végig, elnézve ezernyi hibám-
Nemcsak kintről néztél, hanem belém is láttál
És mindvégig szépnek találtál.

Jobban ismersz engem, mint én saját magamat.
Letapostad előttem a botlasztó gyomokat
Lebontottad a korlátokat..

Szeretném, ha tudnád, oly nagyon köszönöm,
Hogy barátom vagy, társam, örök védelmezőm!
Nem kívánhatnék nálad jobbat.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „Kitartottál mellettem végig, elnézve ezernyi hibám-
    Nemcsak kintről néztél, hanem belém is láttál
    És mindvégig szépnek találtál.”

    Hát, ez maga a csoda! Minden ember ilyen társat szeretne magának.

    Szeretettel: Rita

    1. Kedves Rita! Köszönöm szépen kedves, biztató szavaidat. Örülök neki, hogy tetszik a vers (versek).A hozzászólásnál látom az e-mail-címedet,ezért elküldeném neked a vers megzenésített változatát, mert úgy még kifejezőbb ez a vers. Szeretettel: Tünde.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Pacifista szellem

  Ne tévesszen meg a csendes, kimért jellem, Ez csak egy tudatosan használt, szép jelmez. Sajnos jelmezt viselek, mert ez védelmez, Nem engedi a lelkemet

Teljes bejegyzés »

Megérintettél

Megérintettél egy fátyolos őszi napon, Mikor szomorúan ültem egy megkopott padon. Nem a kezeddel tetted, csak a szemed látott, S távolról az idő velünk bolondot

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Félek

Magányos órák börtönében elönt a félelem, Az idő hozzám oly kegyetlen és végtelen. Reményt vetnek rám az ígéretes csillagok, S néha sírnak velem együtt az

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Égi léptek

Égi lépteid nyomában járok, Hisz éltetnek téged az égi álmok. Szabadságod lángol bennem, Itt ragyog minden egyes versben.   Rímekre írom a madár szárnyalását, Átadom

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Időtlen menedék

Álmaimnak hűlt helye már, Túl nagy ígéretet tett nyár. Elvesztettem egy álmot, hagytam elhalni, Most tőled próbálom a boldogságot elkapni. Számomra megállt az idő, de

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Árnyék

Szabadságra és boldog jelekre vágynék, De te most úgy ölelsz, mint egy fojtogató árnyék. Tátongó űr emészti fel most érzelmeim, Sírnak a meg nem történt

Teljes bejegyzés »