Budapest
Veled álmodott alkonyok,
vízköpők, régi lőnyomok.
ízek számban és illatok,
veled, megint veled vagyok.

Frézia illatú peron,
kenyérmorzsák egy padon,
a szélből szomjasan iszom,
kérő kezedbe kapaszkodom.

Séták a várban délután,
fénylő ígéret a Dunán,
örökké itt járunk talán,
kezünk pecsétje ház falán.

Csak miránk vár a Széna tér,
utunk messze a Napba ér.
Emlékek hangján szól a vér,
villamos sikolt, nem remél.

Ismeretlenben is tudom,
veled járok az utakon.
Bárhová vezetsz, elmegyek,
s nem fogok idegen kezet…

Futnak a házak, az ablakon
távolodnak, távolodom .
Örökké egy lesz már veled
a szélborzolta kerület…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kétéletű

  fejezet Lágyan ringó áramlás. Pikkelyek között elsuhanó simogatás. Nincs miről dönteni, minden megy a maga medrében. Nem vagy egyedül, ezernyi hasonló úszik körülötted, tátogva,

Teljes bejegyzés »

Tudom, miért nem…

  Tudom, miért nem szeretnek sokan engem, Mert életem nem szabályok szerint élem. Nem perdülök táncra egy füttyszó hallatán, Nem ülök képmutató ember karzatán.  

Teljes bejegyzés »

Mélypont

  Nem számít az életben hányszor estél el, Nem számít mit mondtak mások rút nyelvükkel. Nem számít az sem, hogy ma mennyire nehéz, Az számít,

Teljes bejegyzés »

Van, ami nem változik 

(A szeretet örök)   Látsz most odafent az égen, mint fénylő csillag a sötétben. A gyertyák most érted égnek, Az emlékek örökké élnek.   A

Teljes bejegyzés »

Cseppek csendje

Egy nehéz nap legvégére érve, Hazatérve vár otthonod menedéke. Tisztulási vágyaktól vezérelve, Egy áttetsző világba megérkezve; Zuhogó zuhatag zenjébe, Csillogó cseppeknek csendjébe. A néma könny

Teljes bejegyzés »

Pengék a zsebben

Minden egyes ember úgy hordja magával, Gyerekkorát, búját, fájdalmát, magányát Mint zsebében felejtett borotvapengét, Belenyúl minden nap, megvágja kezét.   Minden nap belenyúl, minden nap

Teljes bejegyzés »