Budapest
Veled álmodott alkonyok,
vízköpők, régi lőnyomok.
ízek számban és illatok,
veled, megint veled vagyok.

Frézia illatú peron,
kenyérmorzsák egy padon,
a szélből szomjasan iszom,
kérő kezedbe kapaszkodom.

Séták a várban délután,
fénylő ígéret a Dunán,
örökké itt járunk talán,
kezünk pecsétje ház falán.

Csak miránk vár a Széna tér,
utunk messze a Napba ér.
Emlékek hangján szól a vér,
villamos sikolt, nem remél.

Ismeretlenben is tudom,
veled járok az utakon.
Bárhová vezetsz, elmegyek,
s nem fogok idegen kezet…

Futnak a házak, az ablakon
távolodnak, távolodom .
Örökké egy lesz már veled
a szélborzolta kerület…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ázott kismadár

Ázott kismadár csapkodja Szárnyait a vízben, s azt mondja: Szabadságom fulladt bele a semmilyenségbe Ragaszkodásszagú hullámok sodornak a mélybe Engedjetek! – csiripeli halkan Mennem kell!

Teljes bejegyzés »

Nem számít

Nem számít, hogy rég elmúlt, Lelkeden nyomott hagyott örökre. Nem baj az, ha néha visszaesel Ugyanabba a gödörbe! Minden alkalommal másképp látod majd, S lesz

Teljes bejegyzés »

Rendhagyó búcsú

/Somogyvári Katalinhoz/ Régen elengedtük egymás kezét, most a múltunk visszhangzik bennem, mintha még ott ülnénk egymás mellett, de csak az emlék tart össze minket. A

Teljes bejegyzés »

AZ ÉN BIBLIÁM

De jó! Elmentek a gyerekek nyaralni! Végre én is szabad vagyok! Most tényleg nincs semmi dolgom. Holnap vasárnap. Hová utazzam a hétvégén? – Évi fel-alá

Teljes bejegyzés »

Május

Beck Brigitta: Május   Írisze eleven kék Csillag meseország. Tündér csodatükrén Selymes bazsarózsák.   Messzi hegyeken túl Kéken zokogó ég Kőből sose-volt vár Fényben fakuló

Teljes bejegyzés »

Sportág

Sportág   Csupán néhány dolog van a világon, Miből nem lehet sportot űzni; Van, aki tud, másokon nevetni, Vagy győzelmet aratni.   Nem adnak át

Teljes bejegyzés »