Erdőn járva avar rezzen,
Várj, s ne mozdulj! Maradj csendben:
Éppen csak, hogy meg-megzizzen,
Vadmacska lopózik itten.
Puha bundája elrejti,
Szürke s barna szép színei,
Vastag farka sötét csíkos,
Hosszú bajsza kilóg itt-ott.
Párnás talpán osonva megy,
Óvatosan prédára les.
Foszforeszkál fényes szeme,
Mintha égen csillag lenne.
Tán hasonlít a cicádra,
De ne feledd! Ez csak álca.
Vadmacska ő és nem szelíd,
Dorombolni nem fog, ne hidd!
Csodáld meg őt tisztelettel,
Vadászó útján engedd el.
Ritka, védett a fajtája,
Légy gondos és vigyázz rája!
Ha erdőt jársz, s avar rezzen,
És ő surran közeledben,
Figyelj csendben, s gondolj arra:
Különleges a vadmacska.
Author: Nagy-Hernádi Janka
Már gyerekként is különböző történeteket vetettem papírra minden szabad percemben... amíg írni nem tudtam, hát lerajzoltam őket. Ez a két szenvedélyem az évek során egyre erősödött: ha írok valamit, illusztrálom is, ha pedig rajzolok, ahhoz előbb-utóbb születik egy történet. Elsősorban meséket, gyermekverseket írok, melyek létrejöttéhez korábban szeretett óvodai csoportom, jelenleg pedig a kicsi lányom ad kimeríthetetlen ihletforrást. Instagram oldalam, ahol inkább illusztrációim, rajzaim vannak fenn: https://www.instagram.com/hirfaeldraws
