Visszatekintés
Tél-tavasz, tél-tavasz futnak az évek
Sok délibábos nyár elvitte az emléket
De jó lenne a földgömböt megforgatni
Ami rossz volt egytől egyig mind lerázni
Röntgen szemmel tetteinket mazsolázni
A még élő emlékeket mind csokorba zárni
Ami jó volt, ami szép volt közkinccsé tenni
Ami rút volt, ami bántott:végleg elfeledni
A szeretet bölcsője a gyermekévek lehetősége
Ha birtokolni tudtad ,szülője az édesanya méhe
Mikor felnőtté váltál nehézséget nem találtál
Átoltani gyermekedbe,mert ott rejtezett szivedbe
Ha hazavitted s feltártad a gondokat
Mázsás súlyokkal terhelted családodat
Ittál volna vizet a krisztusi forrásból
Jobban merithettél volna az Úr áldásából
Mit makacsul elterveztél gyermeked jövőjéről
Ha nem gondolkodtál az élet szövevényéről
S nem fordultál fohásszal a feszület lábához
Nem jutottál sosem a békés megnyugváshoz
Szüleid szeretetében soha sem csalatkoztál ,
Lehet,hogy gyermeknevelésben tőlük többet vártál
De tapintatosan nem kötötték meg soha kezünket
Ezzel nem csorbitották nevelési-kedvünket
Nagyszülőként próbáltuk követni nevelési elvüket
A változó világban nem követhettük megszokott tervüket
Új stratégia szükséges az erkölcs megtartásához
Csak ez vezethet tartósan az Úr áldásához.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel: