JÉGESŐ SEM ÁRTHAT

JÉGESŐ SEM ÁRTHAT

(Irodalmi találkozónk emlékére)

 

 

Magas sudár tölgyek

védelmezőn körénk

fonják ág-karjukat,

ernyőt tartva fölénk.

 

Leveleik bűvös

susogása hallik,

amott kis madárka

veri fel a csalit.

 

Szép korúak, ifjak,

vidám túra-csapat

csúszkál ide-oda,

könnyen fel nem adja.

 

Lábak elé nézni

nagyon hasznos tanács,

dagonyázni lehet,

mert, bizony nagy a sár.

 

Végre, hogy felérünk

magas hegytetőre,

nagyot szusszanunk, hogy

kapjunk új erőre.

 

Lefelé a lejtőn

köves úton lábunk,

néha megbicsaklik,

ám a “sarat álljuk”.

 

Ég-kékje lombok közt

meg-megvillan pajkost,

nem tudtuk még akkor,

eső jön hamarost.

 

Mire vége lett a

babgulyás-evésnek,

novellák és versek

csodálatos képek

 

megtekintésének,

meghallgatásának;

villámlott és dörgött,

szörnyű vihar támadt.

 

Annyi időnk maradt,

összekapni magunk

nagy jégeső elől,

el ne ázzon batyunk.

 

Azért emlékeink

gondost elmentettük;

Árpi és Adrienn

köszönet érettük.

 

Miskolc, 2017. július 8.

  1. Moravetz Edith
B. Moravetz Edith
Author: B. Moravetz Edith

B. Moravetz Edith az Irodalmi Rádió szerzője. 1945. március 4-én születtem Grazban. A világháború végén szüleimmel visszatértem Erdélybe, Besztercére. Itt nevelkedtem csodás környezetben, három öcsémmel, szerény körülmények között, de szerető családi körben. Édesapánk tragikus hirtelenséggel fiatalon meghalt, ekkor Édesanyánk úgy döntött, hogy repatriálását kéri gyermekeivel nagyszüleinkhez. Így kerültem érettségi után Budapestre, ahol 21 évesen férjhez mentem, három csodálatos leányom született. Boldogságomnak tizenkilenc év után válásom vetett véget. Ezután gyermekeimet egyedül neveltem. 1991-ben újra remény költözött szívembe, ekkor kötöttük össze második férjemmel életünket. Egymás megbecsülésében, szeretetben örülünk tizenkét unokánknak, és három dédunokánknak. 1985-ben kezdtem írni visszaemlékezéseimet, prózában. „Miért” címmel 70. születésnapomra magánkiadásban jelentettem meg, szűk családi és baráti körnek. 2014-ben elvégeztem a Jobb agyféltekés rajztanfolyamot, melynek hatására portrékat rajzoltam; ekkor kezdtem el a versírást is… Szeretek olvasni, szeretem a művészetet, lenyűgöz a természet varázsa. Nem tanultam írni, gondolataim felbukkannak, ki kell írnom magamból lelkem rezdüléseit, le kell írnom gyermekkorom emlékeit, a mesevilágot, melyet Erdély személyesít meg számomra, hadd ismerjék meg azok is, akik még soha nem jártak arra. Vagy elég egy szó, egy mondat, a napfelkelte, a szellő, amint titkokat súg a falevélnek, a gyermek kacaja, két öreg kéz, mely egymásba fonódik, a padon ülő kismama; bennem érzelmeket indít, s addig...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

2 válasz

  1. Igen mozgalmas találkozó volt ez, a szép vers szerint. Az egész nap hangulatát kiválóan érezteti a versed.

  2. Kedves Kitty! Nagy szeretettel köszönöm az olvasást s véleményedet! Igen, csodálatos volt a hangulat!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Virágok

Edit Szabó : Virágok “Virágok, szép virágaim, Be kedvesek vagytok nekem !” mikor kinyíltok, álmaim kertjében ragyog színetek. Kora tavasz hoz indulót, melyet követ minden

Teljes bejegyzés »

kártékony

szeretett engem mamám onnan tudom hogy bár csak a hasznosat kedvelte mégis sütött-főzött rám ha nála nyaraltam kecske nyulak tyúkok veteményes voltak a büszkeségei a

Teljes bejegyzés »

Szól a hegedűm

Edit Szabó : Szól a hegedűm “Hegedülnek,szépen muzsikálnak,” Leány áll a fények sugarában, hosszú ruha fedi a termetét, pódiumon csak ő lesz a vendég! .

Teljes bejegyzés »

Mormolt, halk szavak…

Bánatosan mormolt, nyájas, halk szavak, Viharban is repülnek a madarak… Siránkozó lőrések vágyják a harcot, Én mikor vághatok csodálkozó arcot? Sokan várjuk, eljön az idén

Teljes bejegyzés »

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar

Teljes bejegyzés »