Higgy magadban!

Mindig tudd, mennyit érsz.
Ne legyen benned félsz.
Fogadd el magadat.
Legyen meg az akarat.
Szeresd teljes éned.
A szintet eléred.
Veled van az erő.
Az öngondoskodás menő.
Őrizd bátor szíved.
Terjedjen jó híred.
Pozitív gondolat
töltse meg az agyadat.
Éld meg a jelent.
Cselekvésed teremt.
Álmod legyen nagy.
Mindenkor elég vagy.

Horváth Zita
Author: Horváth Zita

Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.

1
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Mindig tudd, mennyit érsz.
    Ne legyen benned félsz.
    Fogadd el magadat.”

    Remek gondolatok. Aki magát nem tudja szeretni, az mást se tud, ehhez azonban előbb el kell tudni fogadni magunk.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A tök nem alma!

Szeretem az ősz színeit, de talán még annál is jobban az ízeit. Az édes szőlő, a sült gesztenye és a sütőtök semmihez sem fogható finom

Teljes bejegyzés »

Az ihletről

Bús Berzsenyi nemes szava A Múzsához repül tova: „Felvonsz a porból, s szememet A nap felé függeszted.” Számomra az a menedék, Ha költészetemben derűs minden.

Teljes bejegyzés »

Bizonytalanság

Bizonytalanság   Kerületem lámpái alatt este, Halkan kísér a köd, A szikrázó fény mégis, Szívembe költözött.   A köd megszólít, Majd leplet húz szívemre, Elgondolkodom…

Teljes bejegyzés »

A lángoló csend hangja

    A lángoló csend hangja   A hallgatásban, amit nekem adsz, megnyugszik minden kedves, régi szó. Te a hideg téli fák alatt velem vagy,

Teljes bejegyzés »

Hatodik emelet

Ez az írásom a Zöldkalamáris Könyvkiadó Amikor megismertelek című antológiájában jelent meg.   Egy koranyári napon az albérletembe tartottam az egyetemről.  A panelházba érve áporodott

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

A menny kapujában

A mennyország kulcsait sietve nekem adta Péter, Őrizzem, míg elrepül, beszélnie kell már Istennel. Néztem csak a karikát, vajon hány is lóghat rajta, De megszámolni

Teljes bejegyzés »