-
Buglyó Juliánna
Írások
Unokákkal a hóban
Hajnalra lehűlt a levegő, a hőfok mínuszokat zengett. Hósapkát kapott a dombtető, a közlekedés megfeneklett. Szánhoz apó lovakat fogott, vitte siklani a csapatot. Nem...
Karácsony lesz
Az ablak előtt áll egy hatalmas fenyő, lehajló ágaira fagyott zúzmara. Napközben olyan rajta, mint fehér cseppkő, jég-könnyel siratja, hogy egyedül maradt. A lombhullató...
Az első hó
A hőmérő higanyszála már csak a mínuszok közt szaladgál. Reggelre újabb eső helyet hó a lepte be a környéket. Vastag paplant húzott az tájra,...
Kedves vagy nekem
Belül még valami derengett, mint kísértettől megremegett. Kedves, kedves leszel! Valahogy talán így hangzott el. A távoli múltból tolakszik, édesanyja hangja hallatszik. Kedves, kedves...
Kávé aranykanállal
A fiamnak most a sors úgy hozta, el kell repülni más országokba. Örömmel hozna kis csecsebecsét, de gondosan beosztják idejét. Hiába gondol a családjára,...
Még hűvös van
Viharsüvítés fonja be a házat, didergő lelkem melegségre vágyik. Hasztalan fűti bent testem a kályha. „Hűvös van, talán még a szél is fázik.” Hiányod...
Szívembe zártalak
Csodálatos volt a múlt, örömteli, nem ismertünk soha akadályokat. Jutott idő egymást forrón ölelni, átérezni hihetetlen csókokat. Telt az idő, hozta a nagy bajokat,...