User banner image
User avatar
  • Dolnegó Szilvia

Írások

Porból az égig

Idelentről fölnézek Onnan várok meséket Hogy üzennek az angyalok Hogy súgják, amit nem tudok Hogy élni kell És várni kell Önmagamat szánni kell Mert nem...

Árvák

Minden tavasz Elvesz valamit tőlünk Amelyik nem tőlünk Az belőlünk Addig, amíg tartunk Magunk maradtunk Túl valódi már Az ép eszünk rágja A névtelen fájdalom...

Hagyom

Ugyanaz a hiány A várakozás Ugyanúgy, hátha mégis… Egyeltlen utalás kéne Hogy érezzem Hogy tudjam Hogy ne rágjon a múltam Mert most újra Ott vagyok...

Szembenéz

Néma az erdő És néma a táj Minden egész lett Halkul a vád Fehér a távol És fehér az itt Mindegy egyszerű Felszabadít Megáll a...

Tartson még!

Csak tartson még az út, A múltat újra lássam! Ami ott fontos volt, Azt most megtaláljam! Hozd el, még egy napra, Legyen úgy, mint régen!...

Decemberi csodám

Mindent hó borít A múltat betemette Álmodik a világ Lelkem ébresztette Jeleket látok A hóban, az égen Decemberi csodám, Ragyogj le rám, kérlek! 0

December, álom

Hideg, fehér Csendes némaság Szívem hallgat Várja a csodát Rálép az útra Angyalok követik Nem néz a múltba Fejem felemeli December, álom Utamon a lábam...

A saját művem

Csak hagyjatok És „teszem, amihez értek” Fogat szorítva vergődni Minden izmom feszíteni Elrévedve csodát várni Erdő mélyén megtalálni Csendben sírni, visítani Hangtalanul ordítani Keserű dallamokkal...

Ébredés

Biztos, ismerős, sötét Ez a barlang Hisz’ idebent csak én Bántom magam Kint él a világ Kimehetnék Levegő van, élet A része lehetnék Érint a...

Hiába

Sajdul a szívem Pedig ott van, Amit kért Előttem hever, Mégsem lehet enyém Ha közelebb lépek, Egyre távolodik Ha elnézek, ragyog Odafordulok, Elhalványodik Hívom és...
Megosztás
Megosztás
44