-
Horváth Attila
Írások
Karcolatok
Karcolatok Sok éve, csillagod égisze karcolta egem Összefűzte lelkünk az univerzum keze. Szinte mágnes lett lényünk, ez a kezdet Ám homokba karcolt sorsunk oda lett....
Sír a lomb
Sír a lomb Siralom, nem vigalom Fúj a szél, sír a lomb Ítélet megszületett Kezét másnak adta. Érhetetlen gyötrelem Ha szeret, miért teszi ezt? Odafordul...
Csoda után zuhanás
Csoda után zuhanás Váratlan jött, mesés csoda. Képek. Tűz éget szemükben, sejtették. Vége. Összekapaszkodtak, két árva lélek. Szeressük egymást örökre, Kérlek. Hazament és megtörte az...
Életem esélye
Életem esélye Tükrös termekben bolyongok, őrület Víziókban már látott képek, bűvölet Mindenik tükör egy-egy élet, ami fut. Egyirányú, hátul foncsor, nincs kiút. Belépek éjjel ide...
Ránc a képen
Ránc a képen Tágas emlék arcod, sziluett a falon Szemben lévő kép beégett oly rég Sámlin álló kislány az ablakon kilát Lámpa fénye világít,...
Kora reggel
Kora reggel Nedvét ereszti a föld hajnali esőnek Nyomait mutató kert fekete felhőknek Csapzott, csendes, bár békés arca van Éhesen kopog a fán egy...
Vulkán tangó
Vulkán tangó Icipici füles bögre, repedt csorba Feneketlen űr mélyére bedobva. Szikrázó élmény bögre lelkének. Kering szomorúan talpig feketében. Magányos dilemma, repülő étkészlet...