-
Horváth Attila
Írások
Majdnem karibi
Majdnem karibi Apró tengeröböl. Jó, jó, tudom egy fjord. Szép homokos part. Körötte pedig a hó. Kicsit északon van, a Norvég tengeren Ha kisüt a...
Sima / amis
Sima / amis Felhőkön ugrálni, sima liba. Hasítani szelet, sima liba. Orrot fújni repülve, sima liba. Nevetve Nap felé, sima liba. Abil amis, élef pan...
Horizonton túl
Horizonton túl Vándor újra gondolt egy merészet. Útnak kelt és ott hagyta az egészet. Várta a messzi észak zöldes fénye. Vágyta a csendet, hol tisztuljon...
Pipacs a tóban
Pipacs a tóban Mélyen legbelül váratlan és terven felül. Érkezel a Hold kráterbe, és elmerülsz. Tó tükre reped piros szirmokra holnap. Világ négy sarkán jelez...
Kilyukasztott jegy
Kilyukasztott jegy Sárga, szakadt szélű, világlátott őkelme Tartós használatra adták ki, évekre. Vigyáztak rá, tokban óvták, jól élt. Amikor dolgozott szorgosan, hitte ép. Boldog tudata,...
Szélfútta regélő
Szélfútta regélő Igazából én sem tudom honnan, Egyszerre mindenütt ott voltak. Rád mosolyogva hajbókoltak, Amíg figyeltél, füledbe sugdostak. Parányi, izgő-mozgó csuda lények, Távoli országokról hosszan...