-
Horváth Zita
Írások
Kerestelek
Holdnak útján, Ormok csúcsán, Rétek hátán, Virág szirmán, Árok partján, Tavak fodrán, Harmat habján. Zengő hárfán, Inda bokrán, Tenger sodrán, A Nap szárnyán. Tenger partján,...
Mire gondolt a költő?
Sokszor kérdezték az iskolában: – Mire gondolt a költő? Leírom szerintem hogyan is van ez. Egy jó versnél nem is annyira gondolkodik, inkább érez a...
Fagyott lelkek című versem születése
Orosz István hajléktalan költőt Nagykanizsán ismertem meg. Az utcán elszavalta nekem egyik szerelmes versét. Később többször beszélgettünk. Kérte, hogy vigyem el a verseimet, mert nincs...
Fagyott lelkek (Orosz István hajléktalan költőnek – Válasz a Hajnali szóra)
Fagyos szél söpör át a parkon, lázrózsát mar sápadt arcodon. Szobámból nézem, hogy hull a hó, téged ellep ez a takaró. Otthonom melege átölel, neked...
A restség feladása
Evezz szüntelen az élet tengerén, hisz ez csak egy perc az idő kerekén. Ne hagyd, hogy a semmibe vesszen a léted, dologtalan találjon rád a...
Karácsony fénye
Karácsony fénye szállt a Földre, Nem vágytunk ennél többre. A Szeretet kiáradt, Ő a Mindenség iránti alázat. Karácsony fénye szállt a Földre, Kicsordul a meghatottság...
Csipkerózsika felébred
Életem rózsái nem nyíltak hiába. Mély álom zárt a titkok honába. Csipkebokor védett Mayától. Végre lehullt a szent fátyol. Utazás a távoli végtelenbe, megérkezés az...